Lapszemle, 1927. december

1927-12-20 [1333]

ja, hogyakik a magyar Habsburg-agitáci ót vezetik nem is sejtik, hogy milyen károkat okoznak, a más^k pedig az, hogy a magyar nép távol áll ettől az agitációtól, de ellenséges a Habsburg-restauráció minden kiséri étével szemben. A hazáját szerető, tradicióit és hőseit minden más nemzetnél jobban tisztelő magyar nép, mondja Vámbéry, nem fogja sohasem elfelejteni 1919. véres eseményeit, amikor a nemzet legjobb fiait küldötte akasztófa alá és börtönbe a Habsburg Önkény, jfiz tehát nem ok arra, bogy az angol közvélemény megvonja támogatását a béke eszméjétől. A magyar reakcióval és a Habsburg-kérdéssel szemben is áppen a revizió megtörténte lesz a legjofcb orvosság.Joseph Barthelemy a francia kamara külügyi bizottságénak előadója hosszabb beszélgetést fdytatott dr. Aigner Lászlóval a "Pesti Napló" párisi tudó bitójával. Bevezetésül az olasz-francia közeledés alapokául a francia nemzet a német revanchetól való félelmét mondja 03 rámutat, hogy Stresemann minden jó szándékai ellenére Németországban jelentékeny és kitűnően szervezett csoportok élnek és politizálnak, anek kik/minden csepp vérében ott bizsereg a revanche eszméje.- A Rotheimere-akciót és a bókereviziót illetőleg ezzel a kérdéssel fordul az intervjuvoló ujsígiróhoz, aki azt a kijelntést tette, hogy Franciaország magyar barátai Franciaország részéről egy szemernyi kis jóakarattól is boldogok lennének ós megelégednének egyelőre, ha Franciaország leülne a tárgyaló asztalhoz megvizsgálni a magyar kérdést,, Hogyan, az Istenért hogyan csinálja ezt Franciaország, kérdezi Barthelemy. ^ probléma nem elszigetelt egy béke reviziójából a többi béke reviziója következik s a határok megbolygatása rettenetes zűrzavart idézne elő tóurópában^ amelyért senki sem meme felelősséget vállalni, legkevésbbé francia politikus^ mert a háttérben ott rejtőzködik a nagy árnyék Németország, amely csak arra vár, hogy rés ^ámft^w v*i ^aajon a békeszerződéseken