Lapszemle, 1927. december

1927-12-19 [1333]

gitimista cikkírók ellene felhoztak. Nem tiidhám nyugodtan rábizni,»ond ja Berzeviczy, a történelmi fejlődésre Ausztriához való közjogi viszonyunk kialakulását, s igy az egyiittbirtoklás es a pereenáí unió tekintetében fejtegetései e részére nézve kifejlődött teljesen tárgyilagos tollharc után is, fenntartja nézetét és abban reménykedik, hogy hovatovább szaporodni fog azoknak a száma, akik ezt a nézetét osztják. Ugyancsak vasárnap megszólal Rákosi jenő s legitimista reszrf a "Pesti Hirlap" vezércikkében összefoglalva a Berzeviczy első cikke körül támadt hírlapi polémiát megállapítja, hogy Berzeviczy álláspontja alkalmas arra, hogy sokakat az ő táborába térítsen, mert bizonyos,hogy az Ausztriával való 400 éves közösség helyreállításától minden njgyar ember háta borsódzik. Maga Rákosi Jenő is ugy látja, hogy abból csakugyan el ég volt s ehhez járul még, hogy köztünk fekszik Nyugatmagyarország véres, elrabolt akadálya is. Hogy Bécsben egy kis töredék legitimista párt erről álmodik, az semmit sem jelent, mert a bécsi legitimisták se Csehországot, se Lengyelországot sohasem fogják elfoglalni s még Ausztriának Németországhoz való csatlakozását sem hiúsíthatták meg, viszont rtákosi a királyi jogkör szabadságának megszorítását nemzeti szempontból nem tartaná kívánatosnak, A nemzet egészséges fejlődé* se m

agával hozza a nemzeti törekvések természetes expansiéját s ki tudja, hogy mit rejt a jövő, hogyan aiaicul isurópa trianoni status quója, példának okáért számunkra nem mindegy j, hogy Bécs Németországhoz, Csehországhoz, vagy Mggyarorsz ághoz tartozik-e majd, s Rákosi nem tart kizártnak egy olyan lehetőséget, hogy egy Habsburg uralkodó megmutathassa vagy megpróbálhassa, htgy nem lehet-e Bécset Budapestről kormányozni,Sigray Antal gróf a "Pesti Napló" vasárnapi számában nyilatkazik Berzeviczy cikkéről és legitimista álláspontból kijelenti, hogy