Lapszemle, 1927. december

1927-12-19 [1333]

A magyar kormányálláspontját Romániával szemben az erdélyi diákzavargások ügyében Bethlen István gróf minisaterelnök" a képviselőház" külügyi bizottságában pontosan kifejtette, A "Budapesti Hirlap" vasárnapi számában rámutat, hogy Bethlen István gróf álláspontja kétségkívül a magyar nemzeté is és általános meggyőződés, hogy most a várakozó figyelem álláspontjára kell helyezkednünk. A sajtó máris megállapíthatja az eddig nyilvánosságra került adatokból az erdélyi fényképekből és filemkról, és az angol követségnek helyazini vizsgálódásai alapján, hogy mi történt Erdélyben, de most várja az egész magyar közvélemény, hogy melyik eljárást fogja követni Románia: alattomosan mosolyogva magyarokat tesz-e meg merénylőkülj, látszat mintául pár embert nyilvánosan elcsapva s másnap ugyanazokat titokban előléptetve, 7.000 vádlott helyett 9-cel operálva ós ezeket is felmentve a bönök nyilvános leleplezését eltiltva, a vagyoni kártételt megtagadva^ avagy nevetségessé téve, - vagy pedig azt mondja* mea culpa, bűnhődöm* btfritetek és fizetek* Mihelyt a kormány megfigyelő szerepének vége lesz, mondja a "Budapesti Hirlap", jogunkban áll a nemzetközi jog fegyvereihez nyúlni s itt idézi a kisebbségi szerződés 12-ik cikkét, amelyben az áll, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa minden egyes tagjának meg legyen az a joga, hogy a Tanács figyelmét a kisebbségi jogok megsértésére va& megsértésének veszedelmére felhivja.Románia a berlini szerződóst is megsértette.- A "Budapesti Hr lap" vasárnapi számából idézi a Románia"függetlenségót elismerő"bérfini szerződós XXIII.-ik cikkéti, amely kimondja, hogy a magas szerződés elismeri Románia függetlenségét, ezt a következő kót cikkben kifejtett feltételekhez kötvény XLlV.cikk. Romániában a vallási ós felekezeti különbség nem hozható fel senki ellen inditóokul arra, hogy kizárassék képtelenitessék polgári és politikai jogaira élvezetére, közhivatalok