Lapszemle, 1927. december
1927-12-17 [1333]
beavatkozásra is az késztette italiát,, hogy az adriai-tengeren való exisztenciáját biztosítsa. Nagy érdeklődéssel fogadták az ügy előadójának liozelli szenátornak beszédét, aki leszögez.te,hogy a tiranai defenzív szerződés a két országnak az adriai tengeren talál kőző érzelmeiből keletkezett és azt mondhat ja, hogy an-^ak gyümölcsei A megejtett szavazás alkalmával a jelenlévő 164 szenátor közül 162 szavazott mellette és csak kettő ellene. S témával kapcsolatban a Tribun a 16 vezércikkében a lap igazgatója i^'orges ti Avansati az adriai békéről és "a megkötött szerződésről ,mint e béke garanciájáról elméi kedik. A legnagyobb elismerés és örömhangján regisztrálja a szenátusi szavasás eredményét a i'opolo d italia lb vezárcikkáben,megállapitva, hogy az olasz-albán szerződés kamarai és szenátusi lelkes fogadtatása legélénkebben dokumentálja milyen egyértelmű öröcrn.'l fogadja az egész nemzet a Uice bölcs külpolitikájának legújabb gyümölcsét. A cikk befejezésében mégegyszerszükségésnek tartja Milönösen a határokon tuli kü ! földi közvélemény figyelmét felhívni arra, miben áll az olasz-albán szerződés lányege és értéke. Albánia integritása egyik sarkalatos pontját képezi Italia adriai és balkáni politikájának. Albániát ezután senki sem bonthat ja, sem nyílt határsértések,sem leplezett puccsok formájában, ^nnek a köztársaságnak sorsa immár szorosan egybekapcsolódik ltaliájéval. Italia éberen őrködik az adriai tenger szabadsága fölött és nem fogja tűrni,hogy bármily harmadik állam ármánykodása megnehezítse az adriai tenger kivezető utj^t.A jugoszláv militarizmus Albánia ellen irányuló fenyegetőzése különösen veszélyes tüneteket mutatott ez év tavaszén, amiről Italia haladéktalanul* lerántotta a leplet. Groteszk erőlködés
