Lapszemle, 1927. december
1927-12-17 [1333]
inagyar-román agrárperek ügyében kérdezi, hogy amikor az egész magyar j közvélemény magáévá tette a kormány eredeti jogi álláspontját, miért tért el a kormány erről az elvi alapról és miért tett egyezségi aján- ' latot a román kormánynak. Csodálatosnak tartja, hogy amikor az angol közvóleméhybea is a nekünk kedvező felfogás jut érvényre, a kormány mégis az egyezkedés álláspontjára helyezkedik. Utal arra, hogy ezzel a 1 ténnyel a kormány az országgyűléssel helyezkedett szembe, amelynek ugy alsór mint felsőháza magáévá tette a kormány eredeti álláspontját, hangoztatta annak szükségességét, hogy állandóan kisórjük figyelemmel az el szakit ott területen ólő kisebbségek sorsát s ebből a szempontból kifogásol ja, hogy a kormány gátat vet a magyar közvélemény olyan megnyil- I vánulásai elé, amelyek a trianoni szerződés revizióját sürgetik, Apponyi Albert gróf az általános külpolitikai helyzet jellemaá sóul kiemeli, hogy Franciaországhoz v%ló iszonyunk jelentékenyen javult s Jugoszláviához való viszonyunk rendezésének van legkevesebb akadálya. A magyar-román agrárpörökre vonatkozólag reflektálni kivan Baracs Marcell felszólalására s mindenekelőtt megáll api t ja, hogy a magyüc elvi álláspont nem adatott feí fc A román kormányhoz intézett jegyzékben is kifejezetten fenntartottunk eredeti elvi és jogi álláspontutíkat, arra az esetre,, ha nem sikerül a gyakorlati alapon való megegyezés, Ebbei a kérdésben azonban nem a magyar állam, hanem egyes magyar állampolgárok peréről van szó Rcmániávan szemben. Ezeknek a magyar állampolgároknak érdekét nem áldozhatjuk fel tisztán elvi szemponkoknak. Az a jogi álláspontunk, hogy biró kiküldését kivánjuk, megtámadnatatlan. A Nemzetek Szövetségének ez olyan kötelessége, amit ha nem teljesit, ez- í zel megszegi a békeszerződésben megállapitott kötelezettségeit. Ajánlatunkkal, mellyel a román kormányhoz fordultunk a legmeggyőző bb bizonyi. tékát szolgáltatjuk annak, hogy minket az a szemrehányás* hogy merev
