Lapszemle, 1927. december

1927-12-16 [1333]

- — ' .i. —• jók szembe a háború eszméjével és kijelentette, hogy Borah szenátoré hoz hasonló értelmű javaslatot fog terjeszteni a kongresszus elé. Cae per szerint a nemzetek közötti differenciákat csakis arbitrálás utján lehet elintézni, mint ahogy azl Briand is hirdeti. /Szabadság 28/.M agyarország. Lirózdy Győző a hazatelepülés problámájáról ir ujabb hosszú cikket a *Szabadság"-ban /Z9/, Megállapítja, hogy a maitkori cikke, amelyben a szervezett visozavándorlás- módjait fejtette ki

:

, nagy visszhangot keltett egész Ragyar^Amerlkában. Olyan tömegesen kapja a hiz• kivánkozó" magyir$Level e i t, hogy alig tudja lecsendesíteni a vólet lensógbŐl felkorbácsolt tengert. Rokonok, szomszédok, barátok közösen tartanak igényt arra, hogy eaotloges ilyen akciónál ók ki ne maradjanak, ürózdy msgjsgyzi, hogy ezek közül sokan egyelőre nem mennének haza, de azt kívánják, hogy ók is résztvehessenek a közösségben ós pár évig maradjon bérben a földjük. Mások már táviratilag ajánlják* fi a pénzt. Mindebből Drózdy meggyőződött, hogy az amerikai magyarság jóval jobb a hírénél. Hazaszeretete ós hazavágyódása nem alkalmi jelszó, hanem élő valóság. Kimeri mondani,, hogy az amerikai magyarság egy igen tekintélyes részének a szive a honvágy sziklája alatt dobog es ha tudná,hegy otthon megtakarított pénzen biztos ós emberi existenciát teremthet magának - holnap hajóra ülne. Csema Sídre a "Szabadság" fé szerkesztője, látva az általános érdeklődést, rendelkezésére bocsátja hasábjait ennek a mozgalomnak megvitatására, hogy azután, ha kialakul valami határozott szándék a cselekvéshez lássanak. Drózdy a nagy érdeklődés hatása alatt nyomban érintkezésbe lépett a magyar földművel4 ügyi miniszterrel ós megkérdezte, hogy számithatnak-e a visszatérő ma g yarok a hivatalos körök erkölcsi támogatására . Bfcyébként biztosra veszi, hogy nemcsak a kormánykörök, de az egész nemzet ölelésre tárná karját a visszatérő karaván elé. X "Szabadság

11 következő számában