Lapszemle, 1927. december

1927-12-16 [1333]

ország közStt a legutóbbi kötvényhamisitási botrány miatt legcsekélyebb zavart sem szenvedett. A magyar-román birtokper témája kapcson a Secolo 14 veze tőhelyén fi gye lamre méltó cikket köárl a romai román követság sajtófőnökétől Theodor Solacolotól,aki ebben a cikkben reflektál Káldor Brúnónak ugyancsak a Secolo december 6-iki számában az erdélyi birtokpertmagyar szempontból megvilágító cikké* re.A lap szerkesztősége idefüzött jegyzetében kijelenti, hogy helyt ad enné: a cikknek is,amely viszont román szempontból igyekszik megvilágítani a kérdést s ezzel a lap pártatlanságát óhajtja dokumentálni, de egyszersmint hangsúlyozza, hogy a mai cikkel azután a vitát befejezettnek is tekinti, A román követság sajtófőnökének a cikke bevezetésében röviden ismerteti a per lényegát és azokat a'z indokokat,amelyekre a magyar ko-mány támaszkodik, D e mindjárt utána siet kijelenteni, hogy megengedethetetlen, hogy a magyar optánsok ingatlanad érinthetetleneknek tekintessenek ás hogy az az agrárreform, amelyet a román állam általános érdekek kielégítésére fojtott végre privilegizált.!; helyzetet biztosítson a magyaroknak az erdélyi többi lakosság kárára, Nemakarj2 részletesen ismertetni a ram'n agrá'rrefom historikumát , de az érdeklődő olasz közvélemény informálisa végett felemlitl, hogy a magyar kormány az 1923-iki brüsszeli konferencián elismerte , hogy a legcsekélyebb inkomptabilitás sem áll fenn a román agrártörvény és a trianoni szerződés intézkedései között. Márpedig ezen a bizonyos konferencián a megállapodást magyar részről gróf Csáky volt magyar külügyminiszter, mint delegátus, román részről pedig Tituloscu irták alá

8 Igy tehát elismerték, hogy a trianoni szerződés nem ellenzi s magyar optánsck javainak kisajátítását /expropriátió/ ha ez a közhaszon érdekében történik ideértve azokat a szociális követelményeket, amelyeket az agrárreform kieiégitari óhajt. A jogi okoskodások mellett a cikkiró tényekre is hivátkozjfiáh-