Lapszemle, 1927. december

1927-12-16 [1333]

képsetét ez adónemről, sem Maxtonétk de mig az előbbi tervezete csak az e~ gészségre káros kolbász.,, a

z utóbbié egyenesen méreggel va* töltve. A M*a*ohester Guardiaa 14 szerint.. h

a .a munkáspárti tervezet osak azt akaraá/elérni^ hogy a neia keresetből származó jövedelmeket erősebben adóztassák,mint' a keresetből szára

a

zók

a

t, akkor egy liberálisnak sem lehetne ellene kifogása. Ellenben nem helyeselheti a liberális párt azt a tervet, hogy ez adó jö« védelmeit már most meg akarják állapítani és elköltéséről gondoskodni, amikor e tekintetben csak a dolgokkal ismerős pénzügyminiszter határozhatna alapos számítások alapján. Ma szükséges is az adósságok törlesztése és szociális szolgáltatások, ez nem történhetik a beruházások rovására és annak inkább az államháztartás költségeiüek a csökkentéséből kellene származnia. Ma a szükségtelen h

a

di kiadásokat csökkentik e célt könnyen el lehet érni A Wostmi^ter 8«.tU 14 dicsén f.*owdent. M elég bátor volt pártjának túlzott reményeit lehűteni logikájával,, de kétséges, hogy pártja őt követi-e • majd vagy pedig Maxtont, Wedgwood munkáspárti képviselő levelet irt Indiába, amelyben azt ajánlja az ottani túlzóknak, hogy aZ Indiai Bizottságot bojkottálják, mert aZ úgyis csak porhintésnek a szemekbe van kiküldve. Birkenhead lord éleshangu levéld ben támadja a Times 14-ben Wedgwoodot, aki saját pártja ellenére rontja az angol front egységét India felé, bizonyára azért, mert ő nem került be a bizottságDa, A Westminster Gazette 14 vezércikke is élesen elitéli Wedgwoodot a parlament tekintélvének aláásásáért és a ténvek elferditéséért. A Morning Post 14 szerint a Lloyd George-alap kérdése még mindig nincs tisztázva, mert hiszen maga a liberális párt ugy látja, hogy ez alapra semmi befolyása nincs és az alapot kezelő bizottságot Lloyd George egyénileg nevezte ki,, úgyhogy bizalmi férfi

a

it bármely pillanatba* elmozdíthatja tetszése szerint, mintha saját alapjáról volna szó

: Külpolitika, A Morning Post 14 kiemeli, hogy Angliának érdeke a két latin nemzet, aa olasz és francia megegyezése ós e megegyezésnek niacsenek elháríthatatlan