Lapszemle, 1927. december
1927-12-02 [1333]
slcsendesett s most a pártok lassú elkeseredett küzdelme kezdődik. Az bizonyos, hogy Romániában rendkivül nagy a bizonytalanság s a nép izgalma állandó,a gazdasági helyzet annyira nyomasztó, hogy mindenki elviselhetetlennek tartja a helyzetet s mindenki azt hangoztatja, hogy valaminek történnie kell. A kispolgári társadalom Károlyban látja azt a romantikus királyfit, aki meg tudná változtatni nyomorúságos helyzetét. A görög-olasz közeledésről a "Magyarság? római jelentést közöl. E jelentós szerint az olasz sajtó tfeo Foszkolo olasz költő athéni centennáriurna alkalmát kodvez'ónek takintik arra, hogy ismét felYéssók az olasz-görög közeledés gondolatát, Bodrero államtitkár athéni beszédében az olasz-görög barátságot ünnapelte, A római lapok elégtétellel állapitják meg, hogy a görög sajtó is erélyesen propagálja az oi asz -görög közeledés gondolatát, Scitovszky belügyminiszter cikke a bolsevista veszedelemről az amsterdami"" De Telégraaf"-ban. -A*"" Pesti Jíapló""hirrovatában közli, hogy a "De Telegraaf" tekintélyes amsterdami lap vezércikkben közli Scitovszky magyar belügyminiszter cikkét, amelyben örömét fejezi ki, hogy a bolsevizmus leküzdésére tett javaslata az egész világsajtóban lelkes visszhangra talált. Ebben a cikkben Scitovszky belügyminiszter rámutat,,* hogy Magyarország látja a legközelebbről, hogy milyen veszedelem fenyegeti Európát a bolsevista járvány terjedése esetén s Magyar országa amelynek már át kellett szenvednie a Bolsevizmus rémuralmát, megtanulta, hogy hűséges őrként kell állania Keleteurópa kapujában, hogy Európa biztonságát őrizhesse.Hea'Jicote válasza Gauvainnek. -A"Magyarság" mai számában 1*merteti Heathcotenok ós Aqgust Gauvainnak a "Journal de Débats" hasábjain folytatott polémiáját a magyar kérdésről. Rámutat az ismertető cikk, hogy Heathcote Gauvainnek válaszolva rámutat, hogy az az elbánás amelyekben acsehek a magyarokat részesitik csak ahhozaz elnyomáshoz