Lapszemle, 1927. december

1927-12-14 [1333]

versaillesi szég;yendiktátumnak azt a revízióját, amelyet ez maga előir. Remélhetőleg a tehetetlen norvégi Colban helyébe, aki eddig vezette a kisebbségi osztályt, nagyszabású és igazságos ember lép, A genfi számla Németország számára annyi passzivával van terhelve, hogy mindig nehezére esik az embern-ác megóvni a nyugodt intézkedést az ottan telj esitett diplomáciai apró munka számára és hogy teljes joggal mondhatjuk; három tanácsülésszak egy évben elegendő volna, A Lengyelország és Litvánia közötti konfliktusnak genfi "megoldására" vonatkozóan a cikkiró azt mondja, hogy elszáll ott a lőporfüst , az ütegek indulásra készek, csak azt nem tudhatni, hogy mikor éa hol fognak ismét ütközetre készen felvonulni. Ami a Keleti Locarnot illeti, a cikkiró kijelenti , hogy Németországnak nem kell pót-Locarno. írről a mostani genfi ülésszakon nyilvánvalóan nem beszéltek, azonban szó volt más dönt őbirósági és meg nem támadási szerződésekről, amelyek szintén a legerősebben érintik a né * met érdekeket. Nem ismerhető fel világosan és talán nem is döntő kérdés, vájjon a kezdeményezés inkább franczia, vagy inkább orosz oldalról indult ki. Mindenesetre megvitatták azt a tervet, hogy Oroszország Lengyelországgal és egyéb szególyállamokkal kössön ilyen szerződéseket. Szenzációs újság ebben nincs. A döntő pont az, vájjon az ilyen szerződések a különböző Balti-államokkal és Lengyelországgal való külön-kplLön megél lapod ásókból áll janak-e , vagy pedig hogy persze Lengyelország ve" zetése alatt egy Moszkvával való közös szerződésről tárgyalnak-e. A német politikának minden esetre minden oka. meg van arra, hogy ezekét az eseményeket a legnagyobb gondossággal kisérje figyelemmel. Szerinte az, vájjon Németország sikert arat ott-e vagy kudarcot vallót -e Genfben, téves és túlhaladott kérdés, Mint Berlinben,, ugy a Népszövetségben is a német érdekeket kell a Népszövetség városában kópvi selnünk, forró sziv*