Lapszemle, 1927. december

1927-12-02 [1333]

hogy ebben az intézményben, vagy jogban történelmi izüksógessóg rejlik, ez a főkegyúri jog az ország különleges nemzetéből származott s alapja a magyar királynak ós a magyar államnak számtalan ós töméntelen magyar áldozatkészsége,, ennek az országnak az egyház védőimében századokon át tűrt sok szenvedése, - amit mind semminek tekinteni, eiintóz3tt dolog gyanánt a történelem táblájáról letörölni nem lehet.- Szabó László megállapítása szerint nincs is még veszve semmi jog, a Gasparri biboros ós Sercdi Jusztinián közreműködésével az uj egyházi kódexben anynyi a kautóla, annyi a figyelem a történelmi mult ós a szerzett jogok iránt s annyi a lehetőség, hogy a jövőben is érvényesülhessen minden, ami jónak bizonyul, hogy nem Rómán, egyáltalába^ji9m_Rómán_f25i± . ha a magyar állam jogainak teljessége bármiben is csorbát szenvedne.^ < Hasonló hangnemben a kormányt teszi felelőssé az "Esti Kurir" a főkegyúri jog sérelme miatt ós idézi Klebelsberg Kunó kultuszminisa* térnek a római Szentszék ós a magyar állam viszonyára vonatkozó október 12-i nyilatkozatát, amelyben azt hangoztatja, hogy általában nincs aüksóg arra, hogy a fennálló jogviszonyt megbolygassuk. Az esztergomi hereegprimási szók váratlan betöltésével kapcsolatban KLebelsbeig Kmő közoktatásügyi miniszternek egy rövid nyilatkozata jelent meg a "Pesti Napló"-ban, amelyben azt hangoztatja, hogy ez az ügy még nem lepett belpolitikai stádiumba,Ihssay Károly pedig a "Pesti Hirlap"-ban megjelent nyilatkozar tában rámutat ^ hogy már a nyáron felhivta a kormány figyelmét, hogy az ország ebben a kérdésben külpolitikai vereséget fog szenvedni. A mostani harcegrpimdsi kinevezéssel mondja Rassay, amelynek megoldása a kormány akarata ellenerő törtónt, tetőpontját érte el az a magyar közjoggal ellentétes gyakorlat, amely a magyarországi főpapi szókeket a kormány megkérdezése nélkül tölti be. Ugy hogy ma' már túlzás nélkül megállapítható, hogy a mai kormányzati rendszer alatt a főkegyúri jog