Lapszemle, 1927. december

1927-12-14 [1333]

nak nagy hasznára lehat, és nagy erkölcsi hatással kell hogy l0gy»_a_ Csehszlovákiához való viszonyára is, amennyiben arra abelátásra vezetheti Csehszlovákiát, hogy államfenntartó kisebbségi politikával jobban fogja szolgálni a béke ós saját államának érdekeit, mintha szurony okkal védekezik Businszkoban minden reviziós láetőség ellen. Minél ellen sógesebb Magyarország politikája a kisebbségekkel és Ausztriával szemben, annál inkább fog Prága a stratégiai biztonságra törekedni RuazinEkoban. Csehszlovákiának katonai fölényével ós elszántságával szemben Magyarország reviziós terveinek tehát csekélyek volnának a kilátásai még akkor is, ha a határreviziót egy nemzetközi fór un határozná el, A "T.Post'' /8/genfi jelentésben közli, hogy gróf Bethlen és Stresemann hosszabb beszélgetést folytattak a német-magyar kereskedői* mi viszonyról, valamint az utlevólkényszer kölcsönös megszüntetéséről. utódállamok. Romániának a Bratianu halála utáni belső helyzetével foglalkozik a "T.Post" /6/. Nem csodálja, hogy Maniuók nem fogadták el azokat az indítványokat, melyekéi.a liberális párt egy "azent szövetség" érdekében tett a paraszt-pártnak. Maniuóknak kár is volna sietni,mert az idő úgyis nekik dolgozik* ós helyzetük napról-napra erősödik. Cikkíró rámutat arra az idegességre, amellyel Paris figyeli Románia belső fejleményeit, és amely elárulja, hogy Franciaország külpolitikai szitásai teljesen az elhunyt Bratianu személyéhez voltak kötve. Idegessé ge tehát érthető,, mert a kisentente ós Franciaország keleti pozíciója forogna kockán

8 ha a paraszt-párt kerülne kormányra. Titulescunak hirtelen elhatározását, hogy mégis elmegy Genfbe, mert ötreseraannal akar tárgyalni a német-román .gazdasági kapcsolatokról, a "T.Post" skeptikusan fogadja. A valóság szerinte az, hogy a liberális kormány kezdi