Lapszemle, 1927. december

1927-12-12 [1333]

egy ország sem boldogulhat szomszédai nélkül. Javulás csak akkor állhatna be, ha Közép-Sorópát gazdasági egységbe lehetne összekovácsolni. Közép- 1

5urcpa egyik aagy baja a túlságos ijari kifejlődés. Főleg Magyarország, amely mezőgazdasági ország, erősen, magas vámokkal védi textiliparát, ughogy a csehek kénytelenek gyárakat vásárolni Magyarországon és ottaai rokkáik/számát növelni, Magyarország viszont mezőgazdasági terményeit nem tudja kivinni a magas cseh tajiffák miatt. Szerencsére ez országokban vannak kis csoportok, amelyek az együttműködést szeretnék és jő előjel a kereskedelmi szerződések kötése és a szabadalmi rendszer meg szüntetése a külkereskedelemben. Beszélnek a vasúti tariffák egységesítéséről is. Surópa e részében tényleg megvolt már a legjobb fejlődés ez irályban, "aj&os, ma. a kilátások rosszabbak, mert"

durván megzavarta a munkát a rosszul informált agitáció a határok .javítására, amely, bármily csekélv figyelmet vont ia. magára Angliában, mégis újra felszította a sovinizmus üszkeit Kö z ép-ffurő pában erősebb lángra és bizonvos állagokban bizonyos hiu reményeket keltett, mig másokbaa mély megbotránkozást és gyűlöletet." Nem lehet eléggé túlozni ez agitáció tragikus hiábavalóságát. Lehet ugyan találni hibákat a békeszerződésekben és méltánytalanságokat az uj határokon valamint aZ auj államok közigazgatásában és kisebb ségeik kezelésében még a legyőzötteknél is. Matármegváltozásról ma csakis háború utján lehetne szó, amit még a legdühösebb revizionista sem ar karhat. Az egész agitáció egyetlen eredménye csak aZ volt, hogy az eddigi haladást visszavetette, felélesztette a militarista szellemet és elvonta a figyelmet gazdasági kérdésektől, ^yedüli béké3 hat ár megváltoztatás csakis szoros gazdasági együttműködés utján jöhet létre. A nagyváradi és erdélyi lázongásokról a Times 9 és 10 csakis a bukaresti hivatalos kormányjelentéseket adja, amelyek mindössze ablakba•