Lapszemle, 1927. december

1927-12-10 [1333]

zik a déltiroli ol aszó sit ási akcióval. Német diplomáciai személyi változásokról ad hirt a 'Tagi. Ruödschau" /7-570/, mindenekelőtt megcáfolván egy berlini lapnak azt a jelentését , hogy v. Mutius , "bukaresti német követet visszahivaák és helyéhe Zech gróf menne Bukarest he. A washingtoni nagykövetség kine" v-zett Freiherr von Prittwitz und Gaffron helyébe von Smeni követségi tanácsos nagykövetségi tanácsossá neveztetett ki Rómába. - Luciua v. Staetten ut ódjául Zech-Bujkersrode róf , aki a "Berl.Tgbl. " /6-576/ szerint Bethman Eolweg elhunyt "birodalmi kancellár veje, van kiszemel* ve, mely válseztást ez a lfp nagyszerűnek mond. A dunai problémáról vezércikke zik Wilhelm Henner a katholikus ,,

Germania"-ban /6-5 67/A cikkiró részletesen ismerteti az Buro" pai Duna-bizottság és a Nemzetközi Dunabizottság hatáskörei közötti különbséget , val anint Romániának a Braylától-Galacig terjedő dunai szakaszra vonarkozó makacs álláspontját. A megegyezés meghiúsulása es» téré egy lehetőséget lát a cikkiró abban a német javaslattan, amely szerint Romániának a nóraetek 200 millió arany márkás kölcsönt nju jta" nának a dunai t orkolat szabályozására, minek ellenében Romániának kö^eíeznie kellene magát, hogr az ezen szabályozás által nyert nagy ki* terjedésű területeket hosszú lejáratú engedménnyel német telepesek* nek engedi át megművelésre, Meg az is lehetséges volna, hogy egy be" látható időn belül gazdaságilag ismét megerősödött Középeuropa visz" szanyulna egy olyan tervre, amel j«t majdnem 20 év előtt LazarovichHrhelianovich szerb fejedelem felszólítására Stanenkovics belgrádi tanár dolgozott ki, mely fcerv szerint egy fél-milliárd arany márka beruházásával, a Morava és a Vardar völgyének felhasználása mellett Szalonikinál építsenek mesterséges dunai torkolatot. A wilnai problémáról Östen ünden, volt svéd külügymini sz-