Lapszemle, 1927. december

1927-12-01 [1333]

"Magyar hangulatképek" felírású budapesti keltezésű "cÖ"jelzósü vezércikket közöl a zürichi Tagée-Anzeiger" nov, 8.-1 száma. A cikkíró kifejtig hogy Budapestet joggal nevezik a Kelet kapujának, Pest fényes utcáin a gazdag művészeti élet , a társadalom eredeti nemzeti tevékenységének mozgalmas hullámzása, amelybe tarkán keverődik a Nyugat és a Kelet külföldi eleme, a világváros erős ütőerére, anyugafc. európai kultúrának a Keleten a legmesszebb előretolt őrsére mutatnak. Majd azt irja, hogy Magyarországon feltart ózhat lanul vert gyökeret a békeszerződés revíziójának eszméje. A ágrarczia sajtó nagy rés* éles hangokat talált ez ellen, azonban Rothermere lord angol ujságkirály akciója és Lloyd George megnyilatkozásai azt mutatják, hogy Magyaror" szág ügyét Anglia mértékadó köreiben igazságosnak tartják. A nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó rendelkezéseknek az újjáalakított állsr mokban való végrehajtása tárgyában a Népszövetség eddig taljesen csütörtököt mondott. Sbben és a Magyarországtól elvett terűletekkel az uj urak által való rossz bánásmódban rejlik az oka annak, hogy miért várják ezidőszerint ott is mindenütt vágyódással Ó-Magyarország helyreállítását. Magyarországnak ma cseh-szlovák részében a tősgyökeres la» kósság magyarokból, szlovákokból, németekből és ruthénekből áll. 1910.-ben a magvarok száma ottan 1,209,186, a németeké 211,651 volt, ellenben a cseh-szlovák népszámlálás 1921,-ben csupán 637.183 magyart ós 139,900 németet mutatott ki, mely népszavazás nagy nyomás hatása -