Lapszemle, 1927. december

1927-12-06 [1333]

kivívta függetlenségét, azóta szak-adatlan békeeségben él elkeseredettet távozott ellenfelével. Ez a körülmény arra a meggyőződésre Jogosít, hogy azon népek számára, .-amelyek a világháboruDan egymással szemben ál* •> m m m m m _m m m •» m ma m mm mm m m m m mm m mm* m m m m 9 lottak és még szellemi téren is a legelkeseredettebb harcot vívták mm mm egymássail ,1 ehet s égésnek kell lenni, hogy közös munkával uj esanékben találkózzanak és a szellem hatalmával leküzdjék a népgyülölet sötét erőit. Áll ez különösen a két nagy köztársaság számára, mint az Ameri" kai Egyesült-Áll amok és Németország. Engedjék remélnünk, hogy a két nép egy több mint 100 évi barátsághoz fog eljutni és pedig nemcsak kölcsönös kulturális megértéshez, hanem politikai megegyezéshez is, Sz lesa Steuben emlékezetének legjobb megbecsülése. A küszöbön álló franczi a választások alkaknából M.Abel, a "Tögl.Rundschau" /Í5-564/ Párisba kiküldött munkatársa Poincareról vezércikkezik. Ottan szerzett benyomásairól a következő megállapításai érdemelnek figyelmet} Hogyan áll Poincare a 3riand-féle politikával szemben? Németországon igen gyorsan kéznél vannak azzal az állítással, hogy Poincare ellenzője e politikának^ magában Francziaorszagban ezen állitást bizonyifcó kifogástalan megállapítást nagyon nehéz csinálni. Utóvégre a franczia vas- ós acéliparnak a vaspaktum következtében nincsen rossz dolga, A szónipar is ol jan jó, mint amilyen a körülményekhez képest lehet és a vegyi ipar csupán arra a reményre, hogy egy német franczia vegyipari paktum a lehetőségek határán belül van, erős felvi" ragozásnak indul. Már most azt fogják kérdezni: "n^*- rolóit uszít a nehézipari franczia sajtó a nehézipari belga sajtóval együtt oly élesen Németország és a megegyezési politika ellen?" A cikkíró e kérdést egy franczi a vidéki városban kiváló helyen tette fel ós arra egy belgától, akinek okvetlenül tudnia kell, hogy mit mond^ a következő választ kapta* "Focn marsall és Buat tábornok annak idején a belga hadügyminiszterrel abban állapodták meg, hogy fel kell építeni a Lüttiebtől lietzig terjedő hatalmas védelmi vonalat, amelyről már a német sajtóban is több szó esett, ügy a belga, valamint a franczia nehéz iparnak a tőlük függő mellékiparokkal együtt, miután a belső piac részben szaturálva van.