Lapszemle, 1927. december

1927-12-30 [1333]

hogy a régi egységes nemzetiségű Románia nem tud mit kezdeni a nemzetiségi állammá nőtt Ujrománia nemzeti kisebbségeivel és hangoztat ja, hogy Órománia politikusaiban nem volt meg a szükséges megértés a kisebbségi probléma iránt; s elismeri azt ia, hos^ nem lehet tagadni, hqey Magyar ország 9zeréves múltja csakugyan jogalapot ad a magyaroknak a nemzeti ••• önéreztre. Nagyon is meg lehet érteni a magyarok tragédiáját, amely 1918. óta szakadt rájuk.- Végeredményben azt hangoztatja, hogy a ronániai magyar kisebbség a maga előretörése érdekében máris rálépett egy olyan útra* amely a románok útjával azonos irányba halad a emberileg ennél többet maguk a románok sem kibánhatnak. A magyar-német kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban a "Pesti Napló" közgazdasági rovatában két cikkben figyelmezteti a hivatalos köröket, hogy a februárbankezdődő magyar-német kereskedelmi tárgyalások során feltétlenül rendezni kell az állategészségügyi kérdéseket ia, mert nincs értelme a német megegyezésnek ál lat egyezmény nélkül a rámutat, hogy aNómetország a magyar állattenyésztéssel szemben mind következeteaebben Oroszország és Ausztria felé orientálódik, holott Magyarország 300 millió aranykorona értékű állatot tudna Németországban elhelyezni, Ugyanekkor a "Pesti Napló" közgazdasági rovatában figyelmeztet, hogy a magyar-német kereskedelmi tárgyalások során kompenzációt kell követelnünk a dunántúli aluminium. y

órc kiviteléért, mert érthetetlennek találja

s hogy a kereskedelemügyi miniszter a német aluminiumipamak 20 évre 350.000 tonna bauxit kivitelét engedélyezte minden feltétel nélkül, «• A magyar-jugoszláv gazdas ági tárgyalásokat a szerbek uj követelésekkel hátráltat ják.-""Pesti Napló""mezőgazdasági rovatában közli a bolgrádi jelentést, hogy a magyar*szerb kereskedelmi tárgyalások során szokatlan lépésre szánta magát Szerbia. Előbb kölcsönös meg-