Lapszemle, 1927. december

1927-12-30 [1333]

s amint Angliától vagy Olaszországtól lehetetlenség volna azt kivánni, hogy ne a ma elfogadott nemzetközi jog szerint tekintse az államhatárokat épp oly abszurdan azt a kivánságot a Szentszékkel szemben fel áll itani, A Szentszék Európa uj térképének megrajzolásánál egyáltalában nem jutott szóhfcz, ami velünk történt azért mindenkit lehet okolni a világon csak a római Szentszéket nem, A Szentszék kénytelen a momentán érvényesülő nemzetközi jogot a legaggályosabbon szem előtt tartani, ami most a prágai hiradásnak minket annyira-fájdalmasan érintő pontját az egyházmegyék uj határainak megáll api tását illeti, a jogi helyzet egészen világos; az egyházmegyék felállítása, megszüntetése vagy részek* re osztása a római" Szentszék kizárólagos joga. Azokban az államokban ahol szerzett jogok, kiváltságok, konkordátumok* vagy egyébb jellegű egyezmények harmadik személynek /államfő, kormány/ valamilyen természetű ós méretű ingerenciát biztositanak, a Szentszéket köteles figyelembevenni, ahol ilyen jogcimek hiányoznak, ott a Szentszék a politikai " okosság szavára hallgat, majd annak megállapítása után, hogy a középkorban voltak ugyan az országhatárokon túlterjedő egyházmegyék, de az áll arasz uverénitásnak az újkorban kialakult elve oly közfelfogást ttó- > remtett, amellyel az egyháznak akarva,nem akarva, de feltétlenül számolnia kellett , Rámutat, hogy a Csonkamagyarország körül keletkezett uj államokban az egyhámegyéknek az államhatárokkal számoló uj beosztásával Róma már 10 éve vár. Örökké nem várh at s egy harmadik hatalomnak, tehát Majryarországnak ebbe a kérdésbe a ma Európa által elismert nemzetközi jognak flagráns megsértése nélkül beleszólást nem engedhet. Más kérdés az országcsonkitás által sújtott egyházmegyék vagyonának a kérdése. Ez a kórdós egy külön jogi elrendezést kivan, A lehetőségek a következők: a/ Az uj egyházmegyei circum scripció vagyonjogi tekintetben mindent a régi állapotban hagynak, ^gyis pl, az esztergo-