Lapszemle, 1927. december

1927-12-29 [1333]

népki3ebbséget képeznek, az 1918-évi impériumvá^tozás tehát őnekik nem jelentett - hogy ugy mondjuk egy nagyfontosságu cserét, hanem inkább csak egy történelmi élményt. Éppen ezért a szászok a maguk részérói hamarosan el is ismerték az uj helyzetet medgyesi határoza tukbaü. Teljességgel más a problémával szemben a román államhatalom helyzete. Annak megértésére t.i. - szögezi le a cikk, - hogy miért olyan nehéz és népszerűtlen probléma Romániában a kisebbségi kérdés, utálni kell arra* hogy 1918 előtt Románia politikai élete jaem ismert kisebbségi kérdést. Románia akkor egy tisztán nemzeti állam volt, melynek ethnikai tekintetben legfeljebb a zsidó-kérdés rendezése jelenthetett feladatot. 1918 után aztán Románia hirtelen egy olya* uj helyzettel találta szemben magát, amely bizonyos tapasztalatokat kívánt volna megj amilyenekkel azonban nem rendelkezett. Á nehéz helyzetet csak még nehezebbé tette az, hogy a Regát* tehát a régi Románia és az uj provinciák között a bukaresti centralisztikus törekvések miatt állandó ellentétek keletkeztek, az állam politikáját nem irányíthatták az uj területek románjai, hanem továbbra is a Regát pártjai irányították, amelyekben viszont természetszerűen nem volt meg a szükséges megértés a kisebbségi probléma ir«nt. A háborús időkből visszamaradt túlzott sovinizmus irányító szelleme lett a közéletnek, s a különböző kormányok is folytonos^ támogatták ezt a szellemet hogy eimek segítségével leplezhessenek különböző aljasságokat és visszaéléseket, 5 ép

r

on itt, ebben az óriási hibában kell a magját keresni annak a hazugságokkal átszőtt huzavonának, amit a kisebbségi probléma Romániában eddig átszenvedett. A Regát és az ó" politikusai szemében