Lapszemle, 1927. december

1927-12-28 [1333]

doni jelentés© szerint az egyptoni kormány megtagadta az utlevélláttamozáaát a kairói statisztikai kongresszusra, kéazüló orosz delegációtól. Az afghán uralkodó európai utjának politikai jelent őségéről vezércikkozik a "T.Post'' /L9/. Behatóan foglalkozik Afghanistán politikájával? függetlenségi törekvéseivel ós egy középézaiai blokk létrehozására irányuló fáradozásaival. Ez a politika egyrészt a Szovjetunió, másrészt Anglia ellen irányul. Az afghán fejlemények a "T.Post

11 szerint nem éppen Anglia javára alakulnak. Anglia raár 1919-ben kénytelen volt doforálni Afghanistánnak, ma pedig egy mezlera-bolseviota érdekközösség elől defenzívába szorulva, aggodalommal néz India jövője elé. A Szovjetunióval való kacérkodás nora akadályozza meg az afghán uralkodót abban, hogy saját területén erélyesen lotörjo a bolsevista felkeléseket. Amalullah király erélyes széles látÉkörü emberként jelenik meg Európában, irja a "T.Post". /y

z a körülmény, hogy magával hozza a királynét azt mutatja, hogy hajlamai a Nyugat felé tendálnak. Az afghán király konstantinápolyi és angorai fogadtatására nagy előkészül ótok folynak, irja a "T.Post" /L7/ Ko»a\tntinápolyban a Deima Bagtsche palotát rendezik be számára. A török sajtó éles állásfoglalása a kalifátus visszaállitá-^ sát célzó külföldről irányított gropaganda_elleii._ A "T.Post" A8/ a "MiUijet"-nek egy cikkét közli, amelyben arra mutat ri, hogy ez a propaganda nem vallási meggyőződésből fakadj hanem a török köztársaság elleni összeesküvés jellegével bir. Az a titkos szervezet^ amely annak élén áll Parisból irányítja a prnpagandát, melynek visszhangja azután E&yptomban szólal meg. A mozgalom" tel joson Tcilátáatalan, irja a "láillijet", mert a török nép bizalommal tekint a fiataL életerős köztársaság felé és azok az ©ibérek, akikot elkergetett az országból és akik moat a külföldről irányítják az aknamunkát, nem voltak érdemesek