Lapszemle, 1927. december

1927-12-27 [1333]

ho^y _p ?dLg_esidő szerint a viszonyok egyáltalán nera kedvezők a revízión jóllehet külpolitikai helyzetünkben lényeges javulás állott be a múlttal szemben.)' az idő még nem érkezett el arra, hogy a békerevizió kér- » • <• rm 9M *m mm mm mm mm mm mm mm mm « dósét felvethessük,Azzal a külföldi radikális és szocialista váddal szemben,hogyj Magyarország diktatórikus uralom alatt feudális elnyomatásban él a hogf politikai élete nélkülözi a szabadságjogok tiszta levegőjót, Bethlen mini azt ereinok rámutat, hogy a f orradalomon, majd utóbb a bolsevista uralmon átesett ország nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy állami életünk mások Ízlése és utasitáaai alapján rendezze be, az egyé., Ion járható ut az volt, amelyre mi léptünk. Fokozatoaan vezettük viazifct) a nemzetet az alkotmányos 41 et szabad formái közó és lépésről-lépésre terjesztettük ki a demokratikus jogokat, A kétkamarás országgyűlés összeállitáaa, a parlament felsőházának a társadalom minden rétegére ós osztályára kiterjedő konstrukciója a legbeszédesebb argumentum, törvényalkotási intenciói ós kormányzati elvei szempontjából, Magyarországon, mondja Bethlen miniszterelnök, feudális előjogát nem léteznek, a nagybirtok, a földreform rendjón, vagyonának óriási hányadát áldozta fel a szociális béke érdekében ás aki politikai , viazonyainkajt ismeri, tudja, hogy a kisgazda-osztálynak a gazdasági ós politikai kérdések eldöntésére legalább is annyi befolyása van ma már mint a nagybirtokos oatílynak* Termeszetosen, mondja ^ethlen miniszterelnöki; jövőben az alaóbb néposztályok politikai befolyáaa az általánoa válaaztójog róvón csak gyarapodni fog.Majd utal arra. Bethlen miniszterelnök, hogy ha caakogyan öazazefűggóa lenne a belpolitikai berendezkedéa és Trianon aoraa között, akkor Ma^yarorazágnak már régen meg kellett volna kapnia a feloldozást meggyőződése azonban, hogy a két dolog között olyan értelmi öaazefüg- ^