Lapszemle, 1927. november

1927-11-23 [1332]

Zichy János gróf Ottó-napi beszéde körül támadt politikai izgalom ma is élénken foglalkoztatja az egész sajtót, maga Zichy János gróf a "Nemzeti üjság" és az "Újság" részére adott nyilatkozatában magyarázza beszédének helyes értelmét ós rámutat, hogy az 6 kijelentése egyszerűen arra a közismert történelmi tényre vonatkozott, hogy a magyar nemzet 1918-ban sajnos túlságosan elgyengült, defetizmus szállta meg a lelkeket és utat engedtek a forradalomnak,; amelynek következtóbm Magyarország olyan szerencsétlen állapotba jutott, hogy kényszeríteni engedte magát a detrónizációnak külföldi parancsra való törvénybe iktatására* #zek olyan hibák, mondja Zichy, amelyeeket a magyar nemzetnek jóvá kell tennie, mint ahogyan a külföldi hatalmaknak ie jóvá kell tenni azt a szörnyű hibát, amelyet Magyarország megcsonkításával elkövettek. A detrónizációs törvényre vonatkozólag megismételi, hogr ezt a külföld kény szeritette ránk s ez csak formai törvény, amelyhez nem járult hozzá a nemzet konszenzusa. Már pedig enélkül nincs törvény. Egyóbkónt Zichy János gróf szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy Ottónapi beszéde nem jelenti, mintha a trónkérdés ma aktuális volna, az ő beszéde egyszerűen baráti társaságban elmondott felköszöntóse volt az ifjú királynak 15-ik születésnapja alkalmából ós ennyi szabadságunk talán nekünk is van, mondja Zichy János, hogy ezt elmondhassuk.-Ha a trónkórdés betöltését aktuálisnak látta volna ós napirendre akarta volna tűzni, akkor a parlament elé vitte volna a kórdóst. Zichy János beszédének nemzeti bünhődósét a légit izmusnak minden lángtengeren keresztül való érvényesítését emlegető kitételeit azonban a legkülönbözőbb politikai frakciók súlyosan elítélik, ós általános hang a sajtóban, hogy Zichy János beszéde többet ártott a legitimizmusnak, mint amennyit használt. Karaffiáth Jenő kormánypárti rész-