Lapszemle, 1927. november

1927-11-18 [1332]

alakja elé és tették le koszorujokat. Horthy kormányzó volt az első, aki letette koszorúját, de minden kisérő szavak nélkül, Ugylátszik mert programmszerűen őt illette meg az elsőség,legalább a szólás­jogát illetve elsőségét akarta átengedni a Habsburg-ház nevében koszorút letevő József főhercegnek. Azt lehet mondani, hogy ez az aktus az engesztelés aktusa volt,annak az uralkodóháznak tagja ré­széről, amelynek detronizálás^t Kossuth mondotta ki. A mozzanat sokkal ünnepélyesebb volt,semhogy kommentárokat lehetne fűzni hoz­zá, ts nem is lebetne megérteni, ha az ember szem előtt nem taraja minő különleges atmoszférában folyt le ez a megemlékezés, wincs ebben semmi ellentmondó,Hü lehet az ember Kossuthoz is és a Habs­burg-házhoz is. Sokkal jelentőségteljesebbnek látszott a csehszlo­vák, román és jugoszláv diplomáciai képviselők távolmaradása,akik pedig szintén kaptak meghivást az ün-épségre, Khhez is felesleges kommentárt füzhi • A cikk befejezésében utal hethlen gróf minisz­terelnöknek ez alkalommal elhangzott parlamenti beszédére,amely Kossuth szellemét,mint világitó fénysugarat vetette előre a jövőbe és kifejezésre jutatta, hogy a megemlékezés nemcsak a hála megnyi­latkozása volt, hanem az élniakarásé is. A magyar kö tvényhami si tás ügyéről ás az ebben folytatott vizsgalatról a Corriere de 11 a Sara 15,S?colo 16 és Resto del Garlino 17 párisi keltezésű tudósitásokat közölnek. A Secolo 16 idevonatkozó jelentésének ama része érdemel figyelmet, ahol azt irja, hogy az elmúlt napok folyamán beakartak tömi a párisi igaz­ságügyi palotába,selakarták feszíteni az államügyész páncélszekré­nyét, hogy az ott le foglalt, mintegy 60 millió frank értékű kötvé­nyeket ellopják, A kisérlet azonban a rendőrség ébersége folytán meghduailt, .

Next

/
Thumbnails
Contents