Lapszemle, 1927. november

1927-11-17 [1332]

lálkozás formáiban is változás keletkezett a demokratikus szokások értelmébe*. A vendégek a menetrendszerű vonattal érkeztek meg és uti" társaik, valamint a közönaóg alig vette őket észre, A megbeszélések Seipelnek Stresemannhoz és különösen Llarxhoz való bizalmas? viszonya következtében inkább személyes jellegűek lesznek és messzebbre fognak kiterjedni, mint azt hivatalos közleményekkel le lehetne irni* A legalkalmasabb forma talán az, hogy a közös megbeszélés nem annyira a azokról/ két állam, mint ilyen között függő kérdésekről, hane*iE7az európai problémákról általában fog végbemenni, amelyek a két ország számára ugyan** azon szemszögből bÍrnak jelentőséggel és a szoros sorsközössógnek meg* felelően egymásra lennének hangolandók, - A "Neue Zürcher Ztg. */L5» 1931/ bécsi tudósítója 14.-én azt jelenti, hogy a diplomáciai körök a találkozástól nem várnak különösen szembetűnő eredményeket. Eszerint még a Temps

M-nak az a sejtelme iSj> hogy a csatlakozásról ugyan nem hivatalosan, azonban magánúton beszélhetnének, egyoldalú,, inert azt tételezik fel, hogy mind a három államférfiú ki fog térni e téma elöl. így állott elő az a sajátságos eset, hogy azu.n* "csatlakozási propagandát" ma tulajdonképen Francziaország maga üzi , amely folytonosan oljan érveket akar megcáfolni, amelyeket senki sem hoz fel* Ha dacára Marx kancellárnak a "Neue Freie Presserben megjelent mérséklő nyil sfc koz diának, a külpolitika aktuális problémáiról behatóbban fognának be a zólni , akkor emez Paris a Jugoszláviával való szerződéssel maga adta meg a jelt. Ausztria déli tartományai ugyanis nagy aggállyal tekintik a Róma és Belgrád közötti feszültséget. Nincs suifca az olj-ai egyéneknek, akik még egy katonai összeütközést sem tartanak elkeztŰ hetetleneknek néhány év múlva a két Adria-menti hatalom között . Chambrum gróf, bécsi franczia követ hét évvel ezelőtt maga volt