Lapszemle, 1927. november
1927-11-10 [1332]
hogy csak azok a büntetőügyek kerülnek a Királyi Táblán és a Kúrián tanácsülés elé, amelyek a büntstőhovsllának törvényerőre emelkedéséig eljutottak a Királyi Táblára, vagy a Kúriára. Ezzel azt céloaza.hogy a felsőbíróságok hátraléka feldolgozható legyen, A felek ilyen ügyekba is kérhetik a nyilvános főtárgyalás kitűzését, a módosítás lényege tehát az, hogy csak a régi ügyek esnek korlátozás alá s az uj bűnügyekben az eddigi perrendtartás szabályai szerint nyilvános főtárgyaiások lesznek.A numerus clausus módosítására vonatkozólag a "Magyarság" rámutat, hogy Vicián István agsséges párti képviselő a Wolff Károly tiszteletére adott keddi vacsorán azt hangoztatta, hogy a numerus clausus fenntartása érdekében az egységes párton belül szervezkednek a keresztény felfogású képviselők, ós a közvélemény nyomása valószínűleg erősebb lesz, mint ahogyan azt a kormány gondolta. A "Magyarság" rámutat •> hogy Kiebelsberg közoktatásügyi miniszter Bethlen miniszterelnökkel egyetórtósben egyszerűen ki akarta hagyni a törvény 3-ik szakaszának 3-ik bekezdését. A keresztónpárt részéről azonban ezt a megoldást ker§82tülvihetstlennek tartják és a numerus clausus módosításának uj formája kerül szóba, még pedig az, hogy az egyetemi felvételeknél részesítsék előnybe a közalkalmazottak és a hadviseltek gyermekeit.- A "Pester Lloyd" mai vezércikkében száll perbe a Vicián ós Wolff Károly felszólalásával ás hangoztatja, hogy Bethlen saját személyében Ígéretet tett ós felelősséget vállalt a numerus clausus módosítására, ugyanakkor érthetetlennek mondja, hogy Teléri Pál gróf aláírásával a főiskolai ifjúság falragaszokon tiltakozik a ntamerus clausus módosítása ellen,és Teleki Pál grófnak, aki a "Lloyd" szerint politikai dilettantizmusáról már többször levizsgázott, ez igen politikátlan és szerencsétlen lépése.ítélet a Szántó-féle kommunista pörben.- Az összes mai lapok közlik a budapeati kir. törvényszék ítéletét, amely Szántó Zoltánt