Lapszemle, 1927. november

1927-11-08 [1332]

zak és iskolák irányában a segélyt illetően a kormánynak a költségvetés lehetőségeihez: kell alkalmazkodnia. A román földreformról mondott er5s kritikát a felirati vita során a sváb Kreátor képviselő. .Beszéde vonatkozó részét egyedül a Keleti Újság 6 ismerteti valamennyire részletesen, mig maguk a német hivatalos lapok, a üamter Deurtche -tg. és oieb Deutscb Tageblatt b mindössze egy mondatban intézik el* Krauter azzal a román váddal szemben, hogy a népkisebbségeket a román földreformot illetően a magyar mágnások mentalitása tölti el és csak ezért rosszalják az agrárreíonnot, - leszögezte, hogy a sváb nép között egyáltalán nincsenek mágnások, hanem mindannyian kisbirtokosok, •gys :erü íöicraivsseic Űmaga annak ideién az agrárreform mailet volt , mert csakugyan a szegényebb néposztály boldogulását remélte attól. Most azonban nagy csalódással kell látnia, hogy a román agrárreform mennyi bajt okozott s hogy a végrehajtása éppen a kis földmiveseknek ártott a legtöbbet. Ugyanis ezektől szintén elvették birtokuk egyrészét, viszont a jogos földigények jórészét ki el ági tétlenül hagyták. A görög keleti román egyházak számára olyan helyeken is hasítottak ki birtokrészt, ahol nincsenek is hivei , ellenben a nagy katholikus községekbea: illetzény nélkül hagyták ezeknek a lelkészeit, és tan it. óit. •rdély súlyos gazdasági helyzetére ujabb színes riportban mutat rá a Keleti Újság 6. Az azelőtt lüktető iparú Gyergyószsntmikioson ma állandóan ünnepi csend honol. A román kormányzat rendszertelen és felelősséggel, nem számoló urdészeti politikája ugyanis kifosztotta,letarolta a székelyvidékeken a rengeteg erdőt s most a nagy faipari cégek kénytelenek egymásután beszüntetni üzemüket. Gyergyőszentmiklóson hat nagy ilyen cég szüntette be már teljesen , vagy redukálta minimumra a munkát, minek folytán a városban és környákén 15.000 munkás maradt munkásaikul,ami azt jelenti, hogy a családtagokkal együtt körülbelül 50.000 ember éhezik.