Lapszemle, 1927. november

1927-11-29 [1332]

a volt fundus regius egész népessége javára;, rt nemzetiségre és felekeztre való tekintet nélkül,

m A kisebbségi iskolák államsegélye kérdésében két figyelemreméltó román nézet említendő meg ma,, Az egyik a nemzeti parasztpárt vezérébe k Maniu Gyulának a Brassói Lapok 27 számára adott nyilatkozata: " A nemzeti kisebbségeknek az államsegélyre vonatkozó kéiése teljesen jogos s igy a kisebbségi iskoláknak a segélyt meg kell adni

e A jogszerűség magának a kí^dásnek a lényegében van. Az igazság és a politikai elírniatás, valamint kulturális szenpontok tanácsolják, hogy Románia kedvezően oldja meg ezt a problémát." - A másik hasonlóan kedvező nézet a kérdésben az Adeverul 26 egy cikke,* amelyet Tibériu Vornic irt, aki pedig minden magyar kisebbségi kérdésben- meglehetős soviniszta türelmetlenséget szokott tanusitani. Most cikkéber kiindulva abból, hogy a kisebbségi iskolák államsegélyének kérdése immár 5 esztendeje szinte gerincét képezi az erdélyi magyarok poli tikájának, valósággal együgyüs 5gnek minősíti azt a bukaresti politikai légkört, ahogyan ott felfogják ezt az ügyet.Ott Bukarestben a hazafiak azzal érvelnek,hogy ugyan miért adjanak a románok pénzt magyar és német iskolákra, miért melengessék önkeblükön a kigyót ? ámde az államsegély nags

1 problémáját nem lehet sem efféle frázisokkal, sem ököllel elintézni. A kisebbségeknek igenis teljes joguk van az iskolai államsegélyre, bármennyire fáj ennek az igazságnak a megvallása a kávéházi hazafiak fülének. Minden érzelemtől eltekintve ugyanis ?

letagadhatatlan tény, hogy a kisebbségek ugyanúgy, fizetik az adót az államkincstárnak, mint maguk a románok, márpedig ezeírből az adókból Összegyűlt pénzekből igen tekintélyes összeg jut a közoktatása gyi minisztérium tárcájára, tehát erkölcsi kötelesség, hogy ezen pénzek áldásaiból