Lapszemle, 1927. november

1927-11-23 [1332]

látja abban, hogy a most létre jö t't francia- jugos zlá v szerződés ténye nem korlátozódott a két érdekelt állam megelégedésének kifejezésére, hanem sajnálatos alkalmat szolgáltatott az Itáliával szemben érzett ellenséges szándék kifejezésére. íizzel szemben a cikkiró hivatko zik arra,hogy amikor létrejött az olasz-magyar bar'tsági szerződés Budapesten és Magyarország többi városaiban csak italiát éltették de egyébbként semmi változás sem történt Magyarország külpolitikájában a szomszédos államokkal vonatkozásban. .'Amikor Magyar ország Itali 3 iránt érzett őszinte és mély szimpátiájának adta tanújelét, ennek megnyilvánulását a barátsági paktumot nem 1 rányitotta senki ellen sem , legkevásbbé az ellen a hatalom ellen , amely perig minren igazságosan érző és gondolkodó becsületes ember előtt el só sorban felelős a Trianonban elkövetett igazságtalanságokért^ Az összehasonlítást tovább folytatja és rámutat arra, hogy amikor itallá létrehozta a tiranai paktumot, Albániában senki sem gondolt arra,hogy ebből t^pot meritsen val mely állam ellen irányuló revanche politikához, nem hangoskodott és nem becsmérelte Jugoszlávlát sem. Ugyanígy amikor italia aláirta Romániává! a barátsági szerződést és ezzel elismerte a Besszarábia fölötti szuverenitását, ez inkább még csak tisztázta a balkáni Helyzetet és szinte egyen súlyba hozta a balkáni békepolitika mérlegét. Az uj római francia követnek nem lesz könnyű a feladata, de ezzel nem mondjuk azt, hogy a hiba az el5djére°jHilritandó.Besnardmk ugyanis a Quai D'Orsay általános politikájára gyakorolt befolyása nagyon is relatív volt, ez a politika pedig - sajnos, hogy annyiszor kell ismételni - nemcsak hogy elő nem segítette, hanem többször hátráltatta a francia-olasz közeledést., A cikk kereken kijelenti, hogy franci aors zág politikáját keli elsősorban felelősre tenni azért, ha. egyes hatalmaknak a balkáni államokhoz való viszonya továbbra is kedvezőtlen ős feszült marad, azért ha a Balkonon