Lapszemle, 1927. október

1927-10-24 [1331]

tek továbbra is kitartották az 1919. február 8-án tartott szakértői ülésen elfoglalt álláspontjuk mellett. Az olasz kiküldöttek által proponált határvonal Soborsintól nyugatra Belényes mellett húzódott felfelé Csúcsa irányába, ugy hogy Szatmár, Nagyvárad, Nagykároly, Nagyszalonta és Arad Magyarországnak maradtak volna. Az amerikai kiküldöttek kissé nyugatra proponálták a határt, a franciák a jelenlegi határvonallal majdnem azonos határvonalat hoztak javaslatba, de ugy hogy Bókósgyula Romániához került volna. A tájékozatlan angolok Makó városát is Románi- . ának szánták először, végre egy kompromisszum jött létre, de Nitti oiasz részről kitartott az ola3Z álláspont mellett, végre több heti sürgetés után 1920.március 5-án tárgyalásra került a Magyarországgal kötendő béke szerződós. A delegátusok között súlyos nézetei téresek keletkeztek, mikor az olasz előterjesztés szóbakerült. Nitti volt a határre vizi

0 kórdósének kezdeményezője és azt azzal okolta meg, hogy az utódallamokban igen sok magyar marad. Az olasz szakértők véleménye alapján ajánlott határvonal kb. a régi Erdély határvonala lett volna. Március 8-án Scialcrja olasz részről ismét megkisórelte a bókeszerződós módosítását a magyarok javára, március 15-én egy szövetséges nagykövet azt mondotta Vajda-Vojvodának, hogy Nitti még mindig csökönyösen ragaszkodik a Magyarországgal kötendő szerződések radikális megváltoztatásához Nagyon érdekes ós fontos román részről annak a ténynek a megáll api tása is, hogy a békekonferencia intéző férfiai nem voltak tájékozódva a magyarországi viszonyokról. Tilea maga vallja, hogy az angol minisztereinök nem ismerte alaposabban a magyar problémát s igy nem tudott végleges határozott magatartást tanusitani. Lloyd George 1920. január 30-án Vajda-Vojvodával folytatott beszélgetése során ismételten kijelentette, hogy a magyaroknak sok jogos JÍQJÍejLelé^sük jan ^s jneg_kellene J:eresni^a. platt romot, hogy velük kiegyezzenek. A "Budapesti Hirlap" megjegyzi, — — — — — — — — —— — — — — —— — — — — <M»»—» •«»«.'«•»—»» wmrm—mm hogy a román iró könyvének kótsógkivül csak örülhetünk, mert teljes vi-