Lapszemle, 1927. október

1927-10-03 [1331]

A Tempsr3zept«39«vezércikke az orosz -francia viszony nyal foglalkozik s az orosz lapok által vezetett sajtókampányban manővert Iá- .melynek az a célja,hogy eg/részt időt nyerjen a szovjet ahhoz,hogy megszilárdítsa belső uralmát,másrészt,hogy külföldi hitelhez juthasson. Ezzel akarja kitolni annak a gazdasági összeomlásnak bekövetkeztét,amely ha eljön,a vilá; legnagyobb összeomlása lesz.A szovjet-rendszer gazdaságilag úgyis megbukott már,s a szovjet már csak a maga uralmát akarja bármi áron megmenteni,nem a bolsevista elveket*3zeia előtt kell ezt tartani,amikor a^ról van szó,hogy a szovjettel tárgyaljon Franciaországba szovietiel,, amelynek létoka a világforradalom^ s annak előkészítése,amivel nehezen lehet Franciaország érdekeit összeegyeztetni.Kogy bárminő sikere is lehessen az orosz-francia tárgyalás oknak,ahhoz mindenekelőtt az kellene,hogy Rakovszki távozzon,de a szovjet nem akarja visszahívni.mert visszaaivása a szovjet vereságét jelentené, 4z adósságügyek rendezése is teljesen kilátástalannak latszikemért afranciák és az oroszok téliesen más utakon haladnak,, a franciák az orosz adósságok törlesztését követelik, a szovjet pedig ujabb hitelt kér amit ha a franciák megadnáoak,egy példátlan becsapódás lenne részükről. Ha a szovjet egyáltalán gondol is a cári adósságok egy részének visszafizetésére,azt csak azért teszi,hogy igy gyengítse a franciaországi antibolsevista akciót,tehá hogy annál jobban dolgozhasson a franciaországi kommunista összeesküvés raegszervezósén„Amig ilyen elvek és célok vezetik a szovjtet,addig normális viszony el sem képzelhető vele„ A Temps 30„ vezércikke a tangeri kérdéssel foglalkozva,rámutat .hogy Chamberlain és Rivera találkoznak s állítólag a tangeri kérdéssel is foglalkozni fognak„ A lap ezzel kapcsolatban ismételten leszögezi azt a francia állás pontot,hogy Tanger ügyét csak a fe nálló szerződések keretei közt lehet rendezni,amit különben Anglia mindig eliasrt,, A vezércikk a továbbiakban a német helyzettel foglalkozik s Westarp grófnak egyik legutóbbi beszédéből kiindulva ugy látja,hogy Hindenburg tanuenbergi beszéde a nacionalisták követelésére hangzott el„A nacioaalia.ta befolyás Berlinben iámét ujabb erőre kapott,, a közeledési politika