Lapszemle, 1927. október

1927-10-22 [1331]

vön felül áll. Az Ítélet a tetten ért játékosokat, bizonyitokok hij­ján mind felmentette. Mario Serat - mivel a tilalom dacára állami tia± vieelők és iskolásfiuk találtattak a kaszinóban a biró egy heti fogház ra és 25 török font pénzbüntetésre Átélte, az Ítéletet azonban felfüg­gesztette. Mario Sera ama viszont vádjának, hogy a kaszinó bezárása tea­vényellenes veit, a biróság helyt adott és megengedte a kaszinó ujboli megnyitását, valamint a lefoglalt pénzek, zsetonok, atb. visszaszolgál­tatását. A felügyelő tisztviselők ellen, akiknek feladata lett volna, hoey megadályozzák a tisztviselők és iskolásfiuknak a kaszinóba lépesd külön eljárás fog megindulni, A "T.Post" megemliti, hogy a birói Ítéle­tet a közönség tapsviharral ós a köztársaság éltetésével fogadta. Ké­sőbbi számában /L8/ a lap arról ad hirt, hogy a kaszinót egyelőre móg nem nyitják meg, mivel a le-fel sőhh w -.Pácnak előbb helyben kell hagy sí a g y a r o rszág. A Milánóban ülésező "adriai kongresszus"-sal kapcsolatban a "T.fcoet" vezércikkben foglalkozik Olaszország balkáni politikájával. Rámutat, hogy az olaszbarát Nincsics lemondása után Olaszországnak ju­goszláv politikája nyomban megváltozott, tartózkodóvá, sőt kötekedővé latt és szabad kezet engedett a dalmát partokon való agitációnak. £z az agitáció, irja a "T. r oat M f most is mint minden évben az uun. adriai kongresszusban Összpontosul. Az idei kongresszusnak legérdekesebb mo­mentumaként a "T.Post" Micheli trevisoi tanárnak egy ^iave-Száva-Duna viziutnak kiépitési tervét emeli ki, valamint Avanchini tanárnak az o­laaz-dalmát propagandáról azóló fejtegetéseit. A viziut tervét a "T. &ost n egyelőre megvalósíthatatlannak tartja, ugy technikai, mint pénz­ügyi és politikai okoknál fogva. A terv azonbanszerinte élénken il­lusztrálja az olasz politikának irányát* amely a londoni egyezmény ke­retén tul a Délkel eteurópa belső területeire akarja kiterjeszteni'be­folyását. Ennek a politikának szerves részét képezi az egyezmények e­gósz sorozata? Görögországgal, Romániával^ Bulgáriával? és végül a Ma-

Next

/
Thumbnails
Contents