Lapszemle, 1927. október

1927-10-19 [1331]

1927,október 19, szövetségesek győzelméből folyó desi aKciö nem képzelhető el képzelne tó el masKep mint a/ szerződések feltétlen tiszteletben tartása alapján

,, 3em a trianoni, sem más szerződésnek olyan reviziója,araely a területi status quo-t megsérthetné, nem vehe bárkinél kevésbbó adhatná magát tő számitásba* Franciaország,kásáikká miak káxkxxmésx oda egy olyan politikához, amelynek elkerülhetetlen következménye annak a győzelemnek az összeomlása lenne, amelyet katonái vivtak ki. A Közópeurópai sxataraxgira területi status quo fenntartása egjcxke; az általános béke megóvásának egyik lényeges feltétele, JSttől függ a kis-entente államainak biztonsága, Franciaország eme hü szövetségeseié, akik minden körülmények' között számithatnak barátságunkra, mint ahogy mi számitunk az övékre. A szövetségesek ugyanazon okok miatt ellenzék feltótlenül Ausztria csatlakozását Németországhoz, mint aminő okok miatt határozottan xxssxa elutasítják a trianoni szerződós olyan revizióját,amely a határok átalaki• • tását célozná. Teljesen érthető,hogy a magyar nép tiltakozik az ellen, amit ő n igazságtalanságoknak • nevez. A dolgok természetében rejlik,hogy ai legyőzöttek, még azok is, akiket az általuk felidézett háborúban a legsúlyosabb felelősség terhel, tiltakoznak a rájuk kényszeri tett feltételek ellen, csakhogy valóban reális politika, amelytől eredményeket akarunk, kizárólag ilyen érzelmek alapián nem folytatható. Az ilyen politikának ezidőszerinti számot kell vetni azmsmaHtán lehetőségekkel, a azokból kell a legtöbb hasznot húzni, a nemzet gazdasági és erkölcsi talpraállitása céljából. nem gondolhat arra,h

ogy A magyar nép BSX/XBKkax$sxxx magái a kivonja magvát a szerződésekből eredő kötelezettségek alól, s a budapesti kormány bizonyosan óyálodni fog minden oktalanságtól e téren„ Az a kampány azonban, amelyet egyesek a trianoni szerződés reviziója érdekében folytatnak, s amely tisztára elméleti ós semminő számbavehető eredményre nem vezethet, azzal jár,hogy a szorae szódállamokban bizonyos bizalmatlanságot tart ébren, holott csak a kölcsönös bizalom szolgálhatja eredménnyel az általános érdekeket*. Bethlen gróf politikai müve azt kivánja bizonyitani ho