Lapszemle, 1927. október
1927-10-18 [1331]
lyzv. oKiooer íg. vei szemben orvosolni óhajtja a Magyarországgal történt néprajzi igazságtalanságokat, R A néprajzi igazságtalanságok" magjelölés kifejezetten tovább fejlesztése a néhány héttel azelőtt a Millerand-féle kísérőlevélben tett területreviziós Ígéreteknek, Másodszor a Foochet-jegyzék, - hiába mond raá st Diamandi, vagy a "^e Temps" - már 1920-ban született klasszikus bizonyitóka s hogy mag^ Franciaország a trianoni békemüvet nem hogyraegingathatatlannak nem tartott& 8 de aláírását is nyilván azzal az áll itassál eszközölték ki, hogy rövidesen orvosolva lesznek területi sérelmeink, Kz a Poaoihet-jegyzék helyes értelme, A Magyarország és Franciaország közti jóviszcoy,az igazság, tehát aztköveteli, ••> hogy ennek a jegyzéknek valóságos jelentősége leplezetlenül állittassék a világ közvéleménye elő . Harmadszor a "Temps" teoretikusnak ós ilátá etalonnak mondja a trianoni békeszerződés reviziójaérdekében folyó kampányt. Ám legyen mindenkinek a maga hite szerint, - mondja a "Budapesti Hirlap* - a békerevizió mozgalma fokozatosan halad a maga utján, A világ közvéleménye látja az egyik oldalon a nyugtalan szaladgálást, a másik oldalon a Magyarország felé nyúló olasz békejobbot, hallja Rothermere Lord lelkiismereteket ébresztő szavát, olvassa Lloyd George nyilatkozatait, amelyek mind a revizió szükségességét hirdetik, Angliában a közvélemény mindinkább Lloyd George felé fordul. Azt mondani tehát, hogy a békereviziónak külföldön tanait mozgalma tisztán elméleti és kilátástalan, alig egyeztethető össze a francia diplomáciát és sajtót jellemző esprit classiqua-kal* Franciaország nem tagadhatja le, hogy igenis ő volt az a világ összes államait megelőzően, aki Magyarországhoz revíziós ajánlatokkal fordult, Nem tagadhatja le, hogy"néprajfci igazságtalan ságok" orvoslását ígérte, s a trianoni békemüvet már hat hetes korában életképtelennek minősítette,• A "Pesti Hirlap"-ban Hikosi Jenő vezércikkében a többek között a következőket mondja: A "Temps" szerint a trianoni szerződés tehát szent és sérthetetlen* Kérdezném; kinek és meddig^ Hány ilyen szert
