Lapszemle, 1927. október

1927-10-17 [1331]

Erdélybea ekszakitottan élő németek szavazatai. Több ilyen vidéken a magyarék és a németek együtt a lakosság nagy többségét alkotják, Amenynylben Magyarországnak nem akarnak egyebet meghagyni, mint msgyarpkat, végül az ut ódállamokba nagyszámú kisebbségeket kebeleztek be, amelyek k&sül az egyik is és a másik is kultiváltabb és eurepalább, mint az uj "többség" a Duna másik partján, A civilizáeié érdekébem ram ez? Továbbá hívjuk emlékezetbe magunknak azt a tényt, hogy Magyarország határai , Európában a "legtermészetesebbek", ezer éven át nem változtak meg. A trianoni határozatokat meghozták anélkül, hogy a valóságot, az orszá • got ismerték volna. Millerand levele, amely megnyitotta az utat a határok ki igazét ására, holt betű maradt. Hogy a magarek nemzeti Büszkesége igen nagy, arról gyászuk nagysága tanúskodik. Ha a 44 békeév nem volt képes meggyógyítani a frankfurti sebeket, akkor azok a sebek, a melyeket Trianon ejtett, Lengyelország fele sztásával hasonlíthatók össze. Európának mindig arra kell gondolnia, hogy Magyarország nem feg beletörődni soha. A 3 millió annektált éehasem fogja elfogadni sorsát, Tul számosak, semhogy asszimilálni engedjék magukat. Ha nem jutnak el' rövid időm belül valamely gazdasági megegyezéshez, mint ezt Ceuden* heve Calergi gróf javasolta, hogy e határokat "láthatatlanná* tegyék vagy magát Európát az államok konföderációjává változtassák át, akkor előbb-utóbb felvetődik a revizió kérdése* Ez csak az opportunitás problémája. Az ő álláspontjukból a revizionistáknak érdekükben van a gyors cselekvés* « A "Germania,* /Í3«478/ e cikkhez megjegyzi, hogy miután a konzervativ folyóirat a probléma fekvését ós a tényállást meglehetősen helyesen ismerte fel, a fejtegetések igazi franczia ér* veléssel végződnek® líefct Rothermtre lordnak tulságoSten igaza van, nem szabad gondolatait a gyakorlatba áttenni. Az angol lordnak a trlnaeni szerződés revíziója érdekében való propagandája különböző