Lapszemle, 1927. október

1927-10-17 [1331]

tárgyalása ellen,miután ez tisztára Olaszország belügyét képezi. Az üniversul a legteljesebb mértékben helyesli ezt az állásportot. Szerinte is a kisebbségi kérdés egy államnak tisztára belpolitikai kérdését képezi, de szükséges lenne , hogy ez az olasz.theoria minden államra nézve érvényesüljön. A kisebbségi iskolák más anyanyelvű tanulói ügyében Anghelescu közoktatásügyi miniszter méltányosabb álláspontra helyezkedett a lemésvári Hirlap 15 szerint. Mailáth püspök ugyanis személyes érintkezést keresett a miniszterrel^ akinek elpanaszolta , hogy az alsóbb tanügyi hatóságok az úgynevezett " névelemzés ." alapján a magyar iskolákból sorra kiutasítják, illetve más iskolákba utalják át az idegen hangzású névvel biró tanulókat. A miniszter a püspök e!5tt maga is rosszalását fejezte ki a hatóságok ilyettén eljárása fölött ás kijelentette, hogy a maga részéről ebben a tekintetbenminden felmerülő konkrét panaszt kész revideálni. Az EMKS működését újra engedélyezte a kormány , mikért a üelati Újság és féli Hirlap 17 jelentik. Az ü'rdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ugyanis már hosszú évek őta kénytelen tolt szüneteltetni működésát..

; mert azonkívül, hogy a földreform során teljesen elszegényedett, miután 3000 holdas birtokát kisajátították, még a jogi személyiségét is kétségbevonta a kolozsvári törvényszák,. Most aztán a kormány mégis elismerte jogi személynek azzal a feltétellel,, hogy ha alapszabályzatát a változott viszonyoknak megfelelően megváltoztatja*, A rövidesen összehívandó közgyűlésnek tehát ez az alapszabály-módosítás lesz az első feladata. A romániai zsidök egymás közti villongásáról , mely a zsidó egyházak egységesítéséről szóló törvényjavaslat miatt keletkezett különösen az erdélyi és a regátbeli zsidóság között s amelyről a szemle már minap megemlékezett, ma a Brassói Lapok 17 is hosszabb cikket hoz.,