Lapszemle, 1927. október

1927-10-17 [1331]

Olaszországot is "beleértve nem fogják tiimi ennek a kérdésnek a felvetését. Semmiesetre* sem lehet azonban hamis okmányok tendenciózus félre magyarázáséval elérni azt, hogy a nagyhatalmak megváltoztassák álláspontjukat. A "Pesti lapló" kivonata szerint a "Petit Párisién" azt irja, hogy a Fouchet-jegyzék csak az derül ki, hogy a francia kormány ká nek nyilatkozott arra, hogy a magyar ipart, amely Erdély elvesztésével elvesztette nyersanyag területét, diplomáciai uton nyersanyaghoz segitse és igy az összeomlástól megmentse* Románia kilátásba is helyezett bizonyos könnyítéseket, de Magyarország már akkor követelte a trianoni békeszerződés területi kérdéseire vonatkozó intézkedéseinek megváltoza táaát. Adorján Andor az "Újság" párisi tudósitója telefonon jelenti, hogy a "Temps" ós a "Journal des Débats" már szombaton este néhány budapesti hirlapvéleményt közölt a Fouchet-jegyzékkel kapcsolatban arra téve a hangsúlyt, mintha a magyar sajtó az egóez ügból nem hámozott volna ki egyebet, mint Franciaország készségét a kőzve ti tő szerepre, & gyarország ós a kisentente között. Ezzel kapcsolatban Adorján Andor beszélgetést folytatott Bardeton meghy miniszterrel a francia külüeyminiazterium sajtófőnökével, aki Brianddal folytatott beszélgetésére hivatkozva a Fouchet-jegyzékre vonatkozólag azt a kijelentést teszi,hogy

4 Briand véleménye ebben az ügyben az, hogy a dolog éppen azért meglepő meg aemmi olyat nem revellál, amit ország-világ ne tudott volna. Az emiitett jegyzék hangoztatja, hogy a trianoni szerződés stipulációin keresztül Franciaország hajlandó közvetíteni Magyarország ós szomszédai között. Ez a készségünk a béke szilárdítása érdekében mindig meg volt Ó3 ra% lesz ezentúl ie, függetlenül a Magyar Államvasutak bérbeadásának kórdés-ótól, Depersze minden szerződós megsértése nóíküL. Mindez a Millerand-fóle kísérőlevéllel teljes összhangban van, A Fouchet-fóls jeszeket annak idején a szövetkezett hatalmak a kisentente államainak