Lapszemle, 1927. október

1927-10-15 [1331]

A Fouchet-jegyzék nyilván osságra hozatalának jelentőségót az egész magyar sajtó ma vezércikkekben mérlegeli. A "Budapesti Hirlap" & a "Nemzeti Újság" egyértelműen rámutatnak, hogy a Fouchet-jegyzék világosan beszól, A ceeh rágalomgyár hiába iparkodott a Paléologue-ügygyel kapcsolatban Magyarországot ismét az okirathamisitók padjára ülté* ni, mert a Fouchet-jegyzékből kiderül, hogy a hivatalos Franciaország a békeszerződós aláírása után pár héttel tárgyalásokat ajánlott fel köztünk és a mai kisentente államai között ós pedig nemc8ak"raegórtő viszony" teremtése érdekében,, hanem hogy orvosoljon bizonyos gazdasági és néprajzi igazságtalanságokat, másrészt kiegészítse a kisebbségek védelmének biztosítására már létesített határozmányokat. A liberális az "Újság" hangsulyozza

s hogy az 1920,-ban franca részről konstatált igazságtalanságot felhasználhatjuk mint a francia lelkiismeret értékes dokumentumát s hálánkat fejezhetjük ki érte a francia nemzetnek^ mely ezt az igazságtalanságot elsőnek ismerte fel. Simult sok esztendő, amelynek sok tapasztalata arra vall, hogy az igazságtalanság * jóvátétele külön feltételek kiszabása nélkül is hasznos mindenkinek, annak is aki fellebbezi Trianont," a mai kor lelkiismereté akik nek fórumához, azoknak is/ezt a fórumot alkotják, Sőt hasznos azoknak is, akik ma még megkárosításuknak érzik az igazságot, MÍ békés uton akarunk ma is igazunkhoz jutni és senkinek nem érdeke, hogy*az igazság ne a béke utján győzzön. A jobboldali ellenzéki "Magyarság" is azt hangsúlyozza,hogy beigazolást nyert, hogy a francia politikában 1920.-ban nagyon tekintélyes államrórfiak és politikusok felismerték már a trianoni status quo veszedelmeit és a közópeurópai anarchiából táplálkozó háborús feszült—, ségek sokaságát* Nemcsak Paléologue,. hanem az akkori miniszterelnök