Lapszemle, 1927. október

1927-10-14 [1331]

zék, ugy 9tm a magyar áll aafórflak , sem Paléologue maga nem t ígadják, hogy a trianoni békeszerződés aláirása előtt, sőt után is a magyar határ -megállapitásókkal való összefüggésben megbeszélések voltak folyamatban a két állam között és hogy Francziaoreazág Magyarországnak egy 100*000 - 150.000 főnyi hadseregnek felállitását helyezte kilátásba Len" gyelors zágnak SzovjetOroszországgal szemben való megvédésére* Az elvesztett háború után, ellenségektől körülvéve és kifosztva, Magyarország még mindig az egyedüli támasz volt Közópeuropában a bolsevizmus pusztitó veszedelme ellen* Mit használtak akkor a román és a cseh szövetségesek? Slőször ezt Franc zi aország látta be és ő akarta megiyarni Magyarország segítségét a világ-civilizáció elpusztítói elől. Rothermere lord a második, aki átlátta azt a lehetőséget, amelyet egy erős Mag;varország jelent egy békés Európa számára. "Francziaország bizalmas tárgyalásai Magyarországgal* felírással hosszabb Z» -jelzésű budapesti tudósítást találunk a "Neue m m -» «t Zürcher Zeitung'"-ban /Íl-1710/ • A tudósitó szerint szenzációsabb, 'mint m sí «u • « m mm m «j a Rothermere-féle akció, amely Magyarország és a kis entente országainak a közvéleményét hónapokon keresztül foglalkoztatta, a leleplezés azokról a tárgyalásokról, amelyek a béke megkötése előtt bizalmas módon folytak és Kelet-Buropában lényegesen más viszonyokat tereafcettek volna a mostaniaknál. A cikkiré behatóan foglalkozik a "Magyarság" közléseivel és kimutatja, hogy a mai ellenzéknek az a szemrehányása, hogy a magyar ka* binet nem kapott azonnal az alkalom után, alaptalant. Bethlen gróf miniszterelnök , mint bevált politikai taktikus, reális vágányra tolta az ügyed. Nyilatkozata arra mutat rá, hogy as 1930,, -ban tényleg folyt tárgyalásokat akkor franczia tájékozódásnak nevezték, hogy nem lehetett remélni, hogy a győző hatalmak bármilyen érvekkel a békeszerződések te-