Lapszemle, 1927. október

1927-10-14 [1331]

aegelégedéssel veszik tudomásul a Times, Morning Post és Daily Telegraph V'd, irva arról a démaroheról, amelyet a szófiai angol követ tett a oolgár kor aáuynál. A Testminoter Gazette Iá, amely lap előző számaiban feltűnő heLyen fejtegette Olaszország részességét a macedón zavarokban, most a másolik oldalon eldugva hozza, hogy Olaszország részességéről szó sem lehet, 3í:ak annyi igaz, hogy az olaszok nem szi/esen látnák a szerb-bolgár közeledést, egyedül látja sötéten a helyzetet a "Daily Herald amely a mai helysetét teljesen hasonlónak mondja az 1914.-i balkáni helyzettel és Szerbiát Dkolja a zavarokért, tekintve a macedón kisebbségek elnyomását. Azt hiszi a bij, hogy a bolgár kormánynak nem fog sikerülni a macedón szervezeteket eluyomni és ha mégis megpróbálná, forradalom üthetne ki nagyon könnyen bulgári Október 11. - 13.-1 1 apok. Német lapszemle 1927. október 14

9 A "Die Menschheit" cimü folyóirat szept. 30.-1 számában Stresemann politikáját támadja, ma&y cikkre a "Tagi, Rundschatr "ban /L3-478/dr. Kori Mehrraann válaszol, aki a "Menschheit

M fejtegető* m mm m m — m m m: m- m m — mm seiben a Napol eon-f éle kontinentális politika ujjáélesztés ét célzó kísérletet lát. A "Messchheít" cikkének a cime "A Rajna és a béke" és szerzője "Biophil" álnéven szerepel. Biophil fejtegetéseiben az angolgyülöletet a porosz gyűlölettel kapcsolj a össze, tehát kilátszik be* lőle a lóláb, hogy a franczia törekvések vizein evez, sőt, hogy e tö" rekvéaek úttörője akar lenni,, amikor azt mondja, hogy a napóleoni cstorna-épitő tervek politikai fejlődési ereje ma nem csekélyei)!), mint Napóleon idejében. Amit ebben a tekintetben mond, közönséges paraszt*? fogás és e csatornázási tervek azáltal, hogy a fiaacziákkal hozatnak összeköttetésbe és az Anglia-ellenes napóleoni kontinentális politika csillaga alá helyeztetnek, német szempontból elvesztik értekess egüket és Francaiaország hagyomáfl&ros európai szárazföldi és ezen tul az Atlanti-óceánt felölelő uralmi törekvések szolgálójává válnak. Mégis