Lapszemle, 1927. október
1927-10-03 [1331]
talmu hivatalos iratról nem tudok, a valóság csak annyi 3 hogy a magyar határkérdéssel, főleg a magyar-román egyezséggel az időtájt foglalkoztam és a magyar és balkáni vasat vonalak ügyéről tárgyaltam. Az okirati Barker vagy más személyek memorandumának tartom s akik felhasználták az án közimmert nézeteimet ésnevemet az okirat hitelességének alátámasztására. Ebinek közlésére az Ön lapját felhatalmazom," Ugyanekkor a "Reggel" emiitett párisi tudósítója jelenti,hogy a "Temps" vasárnapi száma közli Guryraud budapesti francia ügyvivő rövid nyilatkozatot a "Paris Soir" pedig beszámol azokról az izgalmakról anéyeket Budapesten a"Note Prel iminair"-nek nevezett diplomáciai irat közzététele okozott. De Monzie szenátor nyilatkozata,-A "Pesti Hirlap* vasárnapi számában Szentgyörgyi Ferenc közli De Monzie szenátorral Franciaország volt pénzügyminiszterével a Paléologue- okmányra vonatkozólag folytató ttbeszé Ige te sét, ESLmondja, hogy De Monzie szenátor, a legnagyobb figyelemmel olvasta végig a magyar lapokban leközölt okmányt s utána nyomban azt kérdezte, hogy mit szólt ehhez az okmányhoz gróf Apponyi Albert, De Monzie megütődött, amikor az intervjuvoló magyar újságíró közölte Apponyi ismert nyilatkozatának tartalmát* t. i. , hogy Apponyi a á*JBgyzékönyvet sem a francia kormánytól, sem Palóologuetól nem kapta meg. Majd kijelenti, hogy arról, hogy francia részről hivatalos formák között megtörtént-e a jegyzőkönyv átadása annak idején, nem tudok. Azt azonban tudom^ hogy abban az időben, amikor a jegyzőkönyv keltezve van tárgyalások folytak Franciaország ós Magyarország között függetlenül a béke tárgyal ásóktól. Hogy ezek a tárgyalások mikor és miért szakadtak meg, erről nem nyilatkozhatom. Szentgyörgyi Ferenc ugyanakkor De Monziehez közelálló forrásból kapott ama információját közli, hogy 1920. tavaszán üllerand és a francia kormány a fenyegető szovjet vesz edelem láttáa fel akarta újból támasztani a Monarchiát, de Ausztria nélkül, A magyar barátságot kereső Millerand-Palóologue-féle politika