Lapszemle, 1927. október

1927-10-12 [1331]

a sors mostoha volt, de nincs kizárva, hogy majd jobb napok követkéz nek. Ha mi akkor elfogadtuk volna Tisza ajánlatait,ki tudja, na talán egy szabad és er^s nép volnánk. JSzek az ajánlatok ugyanazok voltak,amelyeket a szerbek által aljasán meggyilkoltatott Ferenc Ferdinánd trónörökös is melengetett és valósággal végzetszerű volt, hogy azon a Tiszával folytatott tárgyalásokon Kadics nem vehetett részt. Magyarázatképpen megemlíti, hogy Tisza 1918 augusztusában szigora inkognitóba! Zágrábba érkezett,hogy mentsen ,ami még menthető, hogy megbeszélje azokat a le he tís egeket, amelyeknek alapján egy jövendő magyar állam biztosithatná Horvátország és Szlavónia csatlakogását. Az első megbeszélések: kedvező kimnetelüek voltak csak azután amikor a második megbeszélésekbe bekapcsolódott a Starcsevics-párt / nemzeti demokrata^ a diszkusszió kedvezőtlen fordulatot vitt és Tisza eredmény nélkül tért vissza Budapestre. 3zárt a hibát dr. Jelasicsra lehet hárítani, aki mindenáron kirekesztette a tárgyalásokból Radicsot a horvátság egyetlen igazi képviselőjét. Busán tette hozzá, hogy ha nem igy történik, ma nem kellene. Horvátországiak annyi megaláztatást eltűrnie és egy távoli jövő reményeivel áltatni magát. A Radics-párúhorvát ezután leplezetlen elkeseredéssel kritizálta a vezetőszerepet játszó szerbség önző és kapzsi magatartását. A hadseregben nem negedik érványefljilhi a horvát tiszteket,akik legfeljebb őrnagyi rangig juthatnak el és éppen igy kizárják a horvátokat az állami adminisztráció vezet5 V pozícióiból is. A helyzet ugyanilyen a diplomáciai és konzuli karrierben A szerbek szigorúan vigyáznak arra, hogy hadianyag és lőszer-gyárak csak a régi Szerbia területén működjenek és minden ilyen irányú horvát kívánság elől ridegen elzárkoínak. Bizonyára attól félnek, Hogy egy horvátországi 1* >orgyár felrobbanna Ha-