Lapszemle, 1927. október

1927-10-01 [1331]

sek versaillesi zsákraányéhsége és Németországnak gyarmataitól való megfosztása. &z az eljárás alaposan lehűtötte Amerikát, amelyet ideáls célok inditottak arra, hogy beleavatkozzék az európai ügyekbe. A szövetségeseknek a háborús károk cimón támasztott igónyjogait is alaposan csökkentették azok a revelációk, melyek a háború elótti diplomáciáról kerültek azóta napvilágra. Németország háborús bűnösségéről va« ló denunciálásokat Amerika azóta egészen más szemszögből nézi. és rájött, hogy az elbánás, amelyben Versaillesben rószesitettók sehogy STO felél meg az amerikai ideáloknak. A német gyarmatok restituálása az amerikai felfogás szerint tehát móltányos és az európai stabilitás szempontjából nagyon célszerű cselekedet volna. A panamai köztársaság delegáltjának a Népszövetség elé terjesztett amaz inditványát, hogy Panama szuverenitásának az %y.-Államok által való elismerése vitessék a hágai döntőbíróság alé, a "Trib* ne" és a "Monitor" egyaránt elitélik. A "Tribüné" nemcsak háládatlanságnak, de érdekeivel ellentéten levőnek tart ja. -Panama exister> ciáját ós szuverenitását annak a ténynek köszönheti, hogy az Jfigy.-Állt i mok a columbiai forradalom idején Panama érdekében és Columbia szuverenitásának rovására interveniált. Prosperitását a tropikus betegségektől való szanálását az ülgy.-Államoknak köszönheti. Az Amerikával kötött szerződésének szövege egyébként kizár minden kétséget a csatom nazóna szuverenitásának kérdésében. Nincs az a nemzet a világon, bármilyen jogosak is legyenek követelései, irja a "Tribüné", amely arbiV rációs uton dönthetne el egy olyan vitális fontosságú kérdést, mint a» milyen a Panama-csatorna szuverenitása az Egy.-Államok számára. ífeyanigy érvel a "Monitor" /L4/ is ós rámutat, hogy a csatom nazóna szuverenitásának kérdése ugyan többször volt már kontroverzia tárgya Washington és Panama között, de Amerika konsziliáns magatartása mindig *1 tudta simítani az ügyet. A Népszövetség alapszabályainak