Lapszemle, 1927. október

1927-10-12 [1331]

ugy iparkodik feltüntetni Magyarország belső életét, mintha itt akkor anarchia és rémuralom uralkodott volna* Mindest aaért sorolja fel mert most szó ealk a magyar-francia tárgyalásokról 1920«-ban. Egy éves a harmadi

k Svehla-ftormtoAs agrárpárti Vecser /10/ figyelmestet arra, hogy október 12,-én lesz egy éve, hogy a köztársaság elnöke kinevezte a harmadik Svehla kormányt $ A lap megállapítja, hogy az ellenzék jóslata, amelylyel a kormány kinevezését kisérte, nem következett be, A csehszlovék-nénwt polgári többség jelentékenyen előbbre vitte a gazdasági és politikai konszolidációt, A köztársaság pénzügyei ma kedvezőbben állanak *nint valaha, a munkanélküliség csökkentési* kereskedelmi mérleg hatalmas aktívumot mutat, Mindez azt bizonyltja, hogy a harmadik Svehla kormány valóban a konszolidáció korm?ínya« I Kramár a n

emzeti államról. KraMár Károly a nemzeti demokrata tisztviselők Prágában tartott gyűlésén többek között az állam nemzeti jellegéről is beszélt s ezeket mondotta: Mi nemzeti demokrata parlamentáriasok sohasem fogjuk megengedni az állam nemzeti jellegének megsértését, vagy megváltoztatását és soha semmi áron sem fogunk eltérni attól az állásponttól, hogy Csehszlovákia nemzeti államé* /H,ll/, Satfllő Géza a magvar

ok és tótok 1000 éves együttéléséről nagyobb beszédet mondott Besztercebányán október 9

e-én a keresztényszocialista párt gyűlésén, A kisebbeági kérdésben vallott nézetei kifejtése után hangoztatta, hogy akárhogy magyarázafck és akárhogy próbálják kiirtani a multat, kétségtelen, hogy mi itt magyarok, tótok és németek 1000 esztendőn keresztül együtt voltunk. Békében, szeretetben együtt éltünk, együtt haltunk és gyűlölködés köztünk nem volt 30ha- A magyarok legnagyobb költőjének Petőfi Sándornak az anyja tőt volt és a tótok legnagyobb költőjének Hviegdo^av-^rszághna

k ereiben ott csörgedezett a magyar ősöknek a vére. Itt a két faj között -5 lévő gyűlöletről beszélni ne^ egyébtudatpa ferdítésnél, A magyarok ABC7Írtáw f v\rérTÍI> c:r\n