Lapszemle, 1927. október

1927-10-11 [1331]

Chamberlain azon ki jelentését,hogy Anglia nem óhajt közvetíteni Franciaés Spanyolország között a tangeri kéröésb n

0- Rivsrának a 3unday Times-ben közölt nyilatkozatával.amelyben Rivera azt mondja,hogy Chamberlain igenis felajánlotta neki,hogy közvetíteni akar közte é3 Franciaország között a tangeri kérdésben, de Rivera még nem döntött,hogy elfogadja-e a közvetítést* ű Az Oeuvre azt ajánlja Chamberlainnek és niverának,hogy máskor ha nyilatkoznak, előbb egyeztessék össze a mondanivalóikat,, A francia kereskedelmi ministerium közleményét közlik a lapok amely felsorolja azokat a cikkeket,melyeket az amerikai kincstári hivatal vámfelemeléssel Bujtott** A Débats 9

0 ezzel kapcsolatban rámutat,hogy as amerikai vámhivatalok valóságos inkvizíciónak vetik alá a külföldi importőröket s a legféltetteb gyártási és üzleti kalkulációik után érdeklődnek, sőt egyenesen ehaknek a titkolt üzleti adatoknak közlésétől van függővé téve,hogy beengedik-e a kérdéses gyártmányokat,vagy nem* Hogy ez mekkora veszélyt jelent a külföldi gyárosokra, akiknek legféltettebb üzleti titkai ily módon elkerülhetetlen indiszkréciók folytán konkurrenseik előtt ismert té válhatnak, azt felesle es hangsúlyozni„ Francois-Marsal volt ministereInök nyilatkozott az &cho de Paris 9,-ben aktuális bel-és külpolitikai kérdésekről. Belügyi téren azt tartja a legfontosabbnak,hogy a mai kormány helyén maradjon, s reméli is ezt,mert a baloldali pártok meggyőződhettek a vakációk alatt,hogy az ország lakosságának túlnyomó része "poinsarista", Ersen kritizálja az igazságtalan,drága ós nehézkes adórendszert,majd a szovjettel való összeköttetés felvételének hátrányait fejtegeti,

s utal arra,hogy sem gazdasági

s

sem politikai sze pontból semmi jót n8m lehet attól várni, A németek közeledési politikáját csak a legnagyobb óvatossággal szabad szerinte folytatni,

s a két ország jóviszonyának előfeltétele szerinte az volna

9 ha világosan me értetnék a németekkel,hogy a békeszerződés egyes pontjaihoz pedig hozzáa nyúlni^ ujabb diszkusszió tárgyáváv tenni azokat nem lehet

c

Nem szabad Fran ciaország biztonságát egyedül annak a népnek állítólagos jóakaratára alapi tani,amely egy századon belül 4-szer támadta meg Franciaországot, Zalesky lengyel külügyminis

ter Parisba érkezett s mivel gyengélkedik, Briand maga kereste fel őt ''H*JÍVI , diódájában,

;

.