Lapszemle, 1927. október

1927-10-11 [1331]

noman es eraeiyi magyar-német ip. 1927 évi október hó 11. számolni kell,mert az ilyen változás, bármennyire is érintené Romániát, egy törvényszerűség, tehát jó. ha a románok is szembenéznek ezzel^Bizonyos politikai helyzet stabilitása harmóniát kivan meg azon szera5désekkel,amelyek eit a helyzetet létrehozták, versaillesben ez a harmónia s ennek folytán a stabilitás garanciája egyidőre csakugyan létezett* Romániát illetően az erőknek az a felsőbbsége, amely/re Magyarországgal szembem támaszkodott a nemzetközi játékban , tagadhatatlan volt. Az ő részén volt teljes egyetértésben Franciaország, a kisantant,sőt Lengyelország, visz ont Olaszország és Anglia nem voltak ellenségei* Németország,Magyarország és Oroszország pechig nagyon is el voltak gyengülve ahhoz, hogy egy komoly akciót kísérelhettek volna meg* Az optánsok pere azonban váratlanul az erőknek egy átcsoportosulását mutatta fel, ami a 6-8 év előtti helyzettel szombat sok románban aggodalmat kélt#A nemzetközi helyzet Románia gyengülését tünteti fel Magyarországgal szemben a két-három év előtti helyzethez viszonyítva. Az a harmónia, amely a stabilitást védte, mintha eltűnt volna*. Sfcámos jelenság vall erre. Szovjetoroszorssóg egy flottaegysége ugyanakkor mutatkozott a constanzai kiköt5 előtt, amikor Magyarország úgynevezett őszi hadgyakorlatokat rendezett meg. Ehhez a jelenséghez mint további figyelemreméltó jelenság járul hozzá az a cáfolat^ hogy Apponyi gróf nem találkozott Genfben valamelyik szovjet delegátissal* Ugyancsak figyelemreméltó jelenség, hogy a genfi tárgyalásuk idején a magyar álláspontot az agárperek ügyében bizonyos földalatti politikai forrásokból táplálkozva olyan két állam támogatta különösen, amel yeknek szerződései vannak Szovjet Oroszországgal isMagyar országgal is., mégpedig Olaszország és Németország.. Mindezek a tények az erőknek egy átcsoportosításVől beszélnek, amelyek aggályt kelthetnek bennünk. Magyarország M - mrflTÍB