Lapszemle, 1927. október

1927-10-10 [1331]

A külpolitika kimagasló eseménye Dwight Morrow, a Morgan bankcóg társtulajdonosának mexikói nagykövetté törtónt kinevezése, a* melynek a lapok rendkivül nagy jelentőséget tulajdonítanak Amerika mexikói politikájának szempontjából. A "Ch.

Tribüne" /ZZ/ Cooliéfee elnökségének legfontosabb ténykedését látja ebben a kinevezésben, mert szakit a washingtoni külügyi hagyományokkal, melyek szerint Amerika jó V diplomatáit inkább másod- és harmadrangú európai udvarokhoz delegálta, mint az amerikai kontinens fővárosaiba, holott Amerikára nézve, irja a "Tribüne", sokkal fontosabbak az utóbbiak. A Dwight Morrow kaliberű emberek eddig más mint európai udvaroknál nem igen akartak állást vállalni, ós ezért különös dicséretet érdemel Morrow, akinek a mexikói állati nem emeli sem társadalmi presztízsét, sem dekorativ szereplést nem biztositneki, hjciem jelent nehézkomplikált, talán megoldhatatlan problémákat. Morrow részéről tehát áldozat, amikor az elnök hivó szavának engedve vállalja a mexikói nagyköveti állást, Morrow ezzel precedenst teremtett, irja a "Tribüne"-, amelyet remélhetőleg más hazafias érzésű amerikaik is fognak követni.Politikai körökben vegyes érzelmekkel fogadják Morrow kinevezését, irja a "Monitor" /2l/. A szenátus külügyi bizottságának republikenus tagjai az elnökválasztását nagyon szerencsésnek mondják, ellenbei a demokrata szenátorok és az inszurgens republikánusok kifogásolják Morrownak a Morgan-céghez való nexusát, amely bizalmatlanságot fog kelteni Mexikóban, A szenátus külügyi bizottságának egy prominens tagjaszerint, irja a "Monitor", Morrow kinevezése az arbitráció és engesztelés politikájához való végleges orientációt jelenti, Morrow befolyásának tulaj donitható ugyanis az az irányváltozás, amely a washingtoni kormány mexikói politikájában az év elején vált észlelhetővé. A mexikói politika irányításáért való harcban, amely már régóta folyt a pénzügyi