Lapszemle, 1927. október

1927-10-10 [1331]

melyről meglehetős iróniával ir. A konfliktus folytán ugyanis a Nép­szövetség képessége megint kisérlet tárgyává tétetik s a jugoszláv kormány is szokássze rint megbízatást kár Macedónia pacifikás^ra. Az egész kérdésben nem nehéz jós ölni* A világ ismét meg fog elégedni a bulgár kormány biztosításaival és Ígéreteivel, Végeredményben pedig a macedón forradalmárok tovább fognak dolgozni, mert a mai század ci­vilizációja nagyon egyhangú lenne az ő munkájuk nélkül. Ez a munka különben is igém hasznos arra a célra, hogy egyes szomszédos paroszláv külügyminiszterek hallattassanak magukról. Magyarország. Az erdélyi agrárperek genfi határozatát ma több közlemény is érinti. A Maniu-féle nemzeti párasatpártnak a belpolitikai rovat- ' ban már letárgyalt állásfoglalásán kivül érdekes az a román jogászi szakvélemény, amelyet a néppárti indreptarea 6 számára adott Otetelisanu Alexandra, bukaresti egyetemi tanár, szambái azzal a Tiitorulbeli nyi­latkozattal, amelyet a genfi román delegáció egyik tagja Djuvara pro­fesszor adott s amelyet a szemle a napokban ismertetett. Otetelisaru nyilatkozata szerint Djuvara tévesen magyarázza a gemfi határozatot, amikor azt mondja^ hogy eszerint a hágai döntőbiiSság csak akkor lesz illetékes az agrárperek kérdésében, ha a román földreform szövege vagy alkalmazása az optánsok vagyonának kifejezett likvidálá­sát tartalmazná. A határozat helyes magyarázata ezzel szemben az, hogy a döntőbíróság előtt minden magyar optánsnak joga van panasz­szal élni, ha azt tartja, hogy az agrártörvényt igazságtalanul alkal­mazták vele szemben© Vagyis fennáll a lehetőség minden magyar optáns részére, hogy a bíróság előtt fenntartsa vádját az agrártörvény vég­rehajtása ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents