Lapszemle, 1927. október

1927-10-10 [1331]

sgimizmus ia s a magyar közvélemény kötelességének a jézan mérséklettel való kitártáét és törhetetlen akaraterőben a mai lelkes kedé^állapotnak a türelmes megtartását jelöli meg.Wlassics Gyula báró a magyar felsőház és a közigazgatási bíróság elnöke a "Pester Lloyd" ós a "Pesti Napló" vasárnapi számában szintén a békeszerződések reviziója kérdését mérlegeli, rámutat, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök a Hemzetek Szövetségének Genfben ta* tott V,-ik közgyűlésén már rámutatott, hogy a békének csak egy abszoldt biztosítéka van, A biztosíték azon súlyos kérdések igazságos és méltányos rendezésében rejlik, melyek ma a nemzeteket izgalomban tartják. Majd a mult év novemberében debreceni beszédében hangsúlyozta, hogy kü politikai végcéljaink tekintetében nem lehet magyar ember és magyar ember között különbség, hogy végeredményben a békeszerződések reviziéjához juthatunk el a népszövetségi okmány 19-ik szakaszában számunkra biztosított jogok alapján. Mi sem természetesebb ezek után, hogy minden magyar embernek ki kell vennie részét a felvilágosítás tárgyilagos munkájából, mert nekünk a müveit világ köztudatának olyan kialakulására van szükségünk, hogy világtörténelemben páratlan igazságtalanságot követtek el akkor

} amikor területűik kétharmadát és lakosságának millióit idegen uralom alá hajtották, A kérdés mai világhelyzetében felbecsülhetetlen Lord Rothermere akciója. Végeredményében azt hangsúlyozza Wlassics Gyula, báró, hogy azt ne várja tőlünk senki, hogy mi akik csak kényszerítve irtuk alá a trianoni diktátumot, bizva a Millerand-féle kísérőlevél ós a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányának 19-k paragrafusában biztosított lehetőségekben, hogy lelki békénket a mai tjri_anoni Jiatárok között megtaláljuk. Mi erőszakos eszközökre a legtávolabbról sem gondolunk, de tel jea.hittel és reménységgel vagyunk elteive, hogy mindazok a tényezők, akik velünk oly mostohán bántak a háborús psychozia légköréből szabadulva, saját maguk elhatározásából fogják