Lapszemle, 1927. október

1927-10-01 [1331]

Az w

Echo

H /29,/ a Nepazövetaég nyolcadik ülésszakával foglalkozva megjegyzi, hogy a lengyel háboru«ellenes javaslat és Németország csatlakozása a döntőbírósági klauzulához sokkal kevéabbé jelentős, mint az a tény. hogy Belgium ki lett zárva a tanácstagok közül. 8z a kis-államok lázadását jelenti a nagyhatalmak uralma ellem, még pontosabban a szövetségeseknek a népszövetségben1 szuprcmáciájának végét* Belgiumnak bátorsága éa a közös győzelem dacára megtagadták a tanácatagaág privilégiumát. Bár a németek tartózkod tak Belgium ellen szavazni, mégis nagyon jól látják ennek a ténynek a horderej ét és tudják, hogy Belgium kizárása részükre győzelmet jelent* Hindenburg elnök azonnal ki ls aknázta Németország számára ez előnyt, Tannenbergben egy ujabb offenzívát Indítva meg a Versailles i békeszerződés ellen. Azóta a nyomasztó érzéa viaszatért Európába; Németország szomazédjai aggodalmaskodnak éa még a békeszerető dán kormány ia egy törvénytervezetet fog a parlament elé terjeszteni a dán haaerö növelése céljából. A szővetaégeaek ma aratják le tévédé seik következményeit. Ök maguk akarták a győzelem szellemét legyönglteni a ahelyett, hogy konszolidálták volna, inkább megingatták általa a béke alapjait. A szővetaégeaek abban a hitben éltek, hogy a tartós béke első feltétele megkívánja azoknak a szövetségnek' • fel* oszlatását, mely megnyerte részükre a háborút* A gyözeteaek éa a g győzök egyenlőségét akarták felállítani a Népszövetség kebeléhen. Itt látszik, hogy teljesen félreismerték a történelmet, mert ha a bécsi békét is egy hosszú, békéa idöazak követte., az csak annak volt tulaj donitható, hogy a győztesek továbbra ia azoroaan össze*-