Lapszemle, 1927. október

1927-10-08 [1331]

nerc beszüntetni működésüket. Ezen anyagi nehézségek kérdését pedig a közvélemény az állami támogatás megvonásának következményeként könyveli el. Eléggé sajnálatos, hogy a kiseooségi kérdés Romániában még mindig nincsen megoldva s igy állandó alapját képezi egy belföldi agitációsak és okot ad a külföld tendenciózus magyarázataira*. ELvégre elegendő tannivalója volt Romániának a külföldön az agrárref orm-ügyévelg semhogy szüksége lenne arra, hogy maholnap ismét a világ közvéleménye elé kerüljön ,mint a mésnyelvü polgárai kultúrájának a megakadályozója. A magyar liceumok bezárása és újra megnyitása^ a nyilvánossági joggal való játék, az állami támogatásnak a költségvetésben való előjegyzése, de aztán a valóságban a kifizetés megtagadása, a kisebbségi tanintézeteknek állami ellenőrzés mellett való szabad működése elvben,de az éwégi vizsgálatoknak csakis az állami tanintézetekben való megtartása stb.stb* mindmegannyi oka egy szerencsétlen helyzetnek és egy természetellenes állapotnak. Semmilyen felsőbb államérdek: nem követelheti a másfajtája állampolgárok kultúrájának és annak fe jlődésénds: ilyan megszorítását. Elvégre ez a fejlődés és haladás nemcsak M agy r ománi a alaptörvényeiben van a legteljesebben biztosítva, de le van fektetve nemzetközi egyezményebben is,amelyek tiszteletbentartása megkövetelhető s amelyeket az általános civilizáció keretein belül mindé'hol tiszteletben: is tartanak. A kisebbségek jövőjének problémája minden országban tisztán állampolitikai kérdés, tehát lehetetlen, hogy Romániában ez csupán választási ráadás vagy egy-egy nolitikai oárt ielszava lehessen.